Menü
Menü
A felépülési program olyan eljárásokból áll, amelyek segítik a különböző betegségekben szenvedő betegek testi és lelki felépülését.
A rehabilitációt a lehető leghamarabb el kell kezdeni a normális élet biztosítása érdekében.
A rehabilitációs módszerek személyenként eltérőek, de mindegyiknek ugyanaz a célja:
A kezdeti gyógyulás páciensenként változik, számos tényezőtől függően, mint például: az elszenvedett állapot, a beteg életkora és a társbetegségek. A felépüléshez sok türelemre és az egészségügyi személyzet, valamint a család és a barátok támogatására is szükség van.
A kezdeti rehabilitáció az elbocsátás vagy egy másik orvosi osztályra (gyógyászati rehabilitációs) történő átszállítás után is folytatódik.
A rehabilitációs program a következőket tartalmazza:
A rehabilitáció hosszadalmas folyamat, amely frusztrálóvá válhat, és ismétlődő depressziós epizódokat válthat ki. Ebben az esetben pszichológiai tanácsadás és speciális gyógyszeres kezelés ajánlott. A nyelvi és kommunikációs zavarok lassíthatják a beteg felépülését, így a társadalmi visszailleszkedés is nehezebb lehet. A betegnek jót tesz, ha beszél a családdal a frusztrációiról, hogy könnyebben leküzdje azokat.
Pihenés: napi 7-9 óra – aki kevesebbet vagy többet alszik, annak megrövidül az élete. A legegészségesebb alvás éjszaka 22:00-23:00 között reggel 6:00-7:00-ig tart.
A pihenés lehet aktív is. Aktív pihenés vagy olyan tevékenység, ami kikapcsol, ellazít, megnyugtat, amit tenni szeretsz az életben: tánc, úszás, kemény munka, mozgás, testedzés vagy intenzív sport, olvasás, zenehallgatás, séta a barátokkal a parkban (a természetben) stb.
Kevesebb állati eredetű táplálék, fehérje, állati zsiradék (tej, sajt, hús, tojás és származékaik) és több növényi táplálék, ahogy azt egyre több táplálkozási szakember javasolja.
Napi 6-10 pohár víz, lehetőleg minimum 7-8 pohár (2 liter) víz naponta (víz és NEM kávé, édes vagy szénsavas italok, piaci gyümölcslevek, lehetőleg tiszta víz vagy akár csapvíz – aki megengedheti magának, használhat szénszűrőt).
Napi 8 óra (lehetőleg intenzív) munka. Az intenzív, izzasztó mozgás (különösen az ülőmunkát, irodai munkát stb. végzőknek) legalább napi 1 óra vagy házimunka, testmozgás, sport, akár lépcsőmászás és séta legalább napi 30-45 perc egészséges.
Stresszkezelés (energiagazdálkodás): Fontos, hogy úgy vegyük az életet, ahogy van (jó vagy rossz), és ne engedjük, hogy a mindennapi stressz eluralkodjon rajtunk. Ellenkező esetben az immunrendszer károsodhat, és a gyenge immunrendszerrel rendelkező emberek hajlamosabbak az olyan súlyos betegségekre, mint az elhízás, a rák, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke.
Meg kell találnunk a módját annak, hogyan lazítsunk, és hogyan kapcsolódjunk ki a mindennapi stresszből. Ezt megteheti kedvenc zenéjének hallgatásával, egy könyv elolvasásával, szeretteivel vagy háziállataival a természetben. A testmozgást sem szabad elhanyagolni, mivel a sport képes erősíteni az immunrendszert.
Az egészséges életmód másik fontos tényezője az oktatás. Az egészséges életmód azt jelenti, hogy életmódunkat és (egészségtelen) gondolkodásmódunkat konstruktív, pozitív élet- és gondolkodásmódra változtatjuk.
Adjuk fel tájékozódás, tanulás, önképzés által a rossz, egészségtelen szokásokat, és cseréljük őket jó, egészséges szokásokkal magunk és a körülöttünk élők érdekében.
A krónikus fájdalmat széles körben úgy tekintik, mint a betegség önmagát. A környezeti és pszichológiai tényezők nagymértékben ronthatnak rajta. A krónikus fájdalom tovább tart, mint az akut fájdalom, és ellenáll a legtöbb orvosi kezelésnek. Ez komoly problémákat okozhat és gyakran okoz is a betegnek. A fájdalomjelek hetekig, hónapokig vagy évekig aktívak maradnak az idegrendszerben. A fizikai hatások közé tartozik az izomfeszültség, a mozgáskorlátozottság, az energiahiány és az étvágy megváltozása. Az érzelmi hatások közé tartozik a depresszió, a düh, a szorongás és a kiújulástól való félelem. Ez a félelem megakadályozhatja az illetőt abban, hogy visszatérjen a szokásos munkájához vagy szórakozásához.
A gyakori krónikus fájdalmak közé tartoznak:
A krónikus fájdalom kezelése általában gyógyszeres és terápiás kezeléssel jár. A krónikus fájdalom kezelésére használt gyógyszerek közé tartoznak a fájdalomcsillapítók, az antidepresszánsok és a görcsoldók. A különböző típusú gyógyszerek különböző típusú fájdalmak esetén segítenek. Általában hosszú hatású gyógyszert használandó állandó fájdalom esetén. A rövid hatású gyógyszerek az átmeneti fájdalmat kezelik.
Bizonyos terápiák segítenek csökkenteni a fájdalmat. A fizioterápia (például nyújtás), valamint az alacsony terhelésű sportok (például séta, úszás vagy kerékpározás) segíthetnek a fájdalom csökkentésében. A sportolás intenzitását azonban kiegyensúlyozottan kell meghatározni. A túl sok vagy egyáltalán nem végzett testmozgás árthat a krónikus fájdalommal küzdő betegeknek. A foglalkozásterápia megtanít arra, hogyan kell beállítani a tempót, és hogyan kell végezni a szokásos feladatokat úgy, hogy az ne ártson. A viselkedésterápia csökkentheti a fájdalmat olyan módszerekkel (például meditációval vagy jógával), amelyek segítenek ellazulni. Ezek a dolgok szintén segíthetnek a stressz csökkentésében.
Az életmódváltás fontos része a krónikus fájdalom kezelésének. A legfontosabb tényező a megfelelő éjszakai alvás, nem pedig a napközbeni szunyókálás. A dohányzásról való leszokás szintén elengedhetetlen, mivel a cigarettában lévő nikotin bizonyos gyógyszerek hatékonyságát csökkentheti. A dohányosoknak több fájdalma van, mint a nemdohányzóknak.
A legtöbb fájdalomcsillapítási kezelés nem szünteti meg teljesen a fájdalmat. Ehelyett a kezelés csökkenti a fájdalom mértékét és gyakoriságát. Beszéljen orvosával, hogy megtudja, mi a legjobb módja annak, hogy fájdalmát kordában tartsa.
Telefon: 021.9368
Cím: Drumul Odăi, nr.42, Otopeni
Telefon: 021.9368
Cím: Str. Răzoare, nr.486G, Florești
Telefon: 021.9368
Cím: Str. Bela Bartok nr. 12, Dumbravița, Jud. Timis
Telefon: 021.9368
Cím: Strada Louis Pasteur, nr. 10, Alba-Iulia, Jud. Alba
