Tudjuk, hogy a beteg számára gyakran nehéz lehet megérteni az összes kifejezést, amelyet az orvos használ, amikor diagnózist állít fel vagy elmagyarázza a kezelési tervet. Ezért, hogy a lehető legjobb élményt nyújthassuk az orvosnál tett látogatás során, orvosi szakkifejezéseket tartalmazó fogalomtárat teszünk elérhetővé, amely azokat a kifejezéseket tartalmazza, amelyekkel találkozhat az onkológiai utazása során:
ADN – DNS – A rák a DNS szerkezetének megváltozásával kezdődik, amely minden emberi sejtben jelen van. A DNS alapvető utasításokat ad sejtjeinknek, beleértve a növekedést és szaporodást.
A DNS szerkezetében bekövetkező változást mutációnak nevezzük. Így a sejtnövekedést szabályozó utasítások megváltoztathatók. Ez azt jelenti, hogy a sejtek tovább növekednek, ahelyett, hogy leállnának, amikor kellene. Ha a sejtek ellenőrizhetetlenül szaporodnak, szövetcsomót termelnek, amelyet daganatnak neveznek.
A mérleg – a terápia előtti betegen végzett összes klinikai, paraklinikai és laboratóriumi vizsgálatot tartalmazza – a kezelési terv elkészítéséhez; szakaszonként – a kezelésre adott válasz értékelésére és a jövőbeni orvosi intézkedések irányítására; posztterápiás – meghatározott kezelések befejezése és a beteg monitorozási szakaszba lépése után.
Biopszia – sejtek vagy szövettöredékek gyűjtése egy szerv vagy szövet szintjéről anatómiai-patológiai vizsgálat céljából, a biztos diagnózis pontosítása érdekében. Az anatómus-patológus ezt a mintát mikroszkóp alatt tanulmányozza és/vagy egyéb vizsgálatokat végez ezzel a szövetrészlettel. A biopsziának többféle típusa létezik: incisionális – szövetmintát vesznek ki a daganatból, excisionális – a teljes daganatot vagy a gyanús területet kivonják; biopszia nagy tűvel = „core-biopszia”, vagy finom tűvel = aspirációs szúrás finom tűvel (a „mag biopsziában” és sejtcsoportokban kis szövetdarabokat vonnak ki, aspirációs punkciónál finom tűvel).
Rák – A rák egy olyan kifejezés, amely számos emberi betegséget definiál, amelyeket a sejtek abnormális, kaotikus növekedése jellemez egy bizonyos szervben vagy szövetben. Ez az aberráns, ellenőrizetlen növekedés daganat megjelenéséhez vezet, amelyet elsődleges daganatnak is neveznek. Innentől a rosszindulatú (rákos) daganatok szétterjedhetnek az egész szervezetben, ami új daganatok kialakulásához vezethet – másodlagos elváltozásoknak vagy áttéteknek is nevezik. Ennek a betegségnek az okai számtalanok, nincs egyetlen olyan kockázati tényező sem, amely a rák megjelenéséért tehető felelőssé. Általában olyan rizikófaktorok kombinációjáról van szó, mint a lakókörnyezethez kapcsolódó tényezők, az egyéni magatartáshoz és a különféle szokásokhoz kapcsolódó kockázati tényezők (étrend, dohányzás, mozgásszegény életmód stb.), valamint genetikai, öröklött tényezők.
Számítógépes tomográfia – olyan orvosi eszköz, amely röntgensugárzást használ olyan képek készítésére és feldolgozására, amelyek lehetővé teszik az emberi test belső struktúráinak részletes megjelenítését. A számítógépes tomográf fő elemei közé tartozik a sugárforrást és a detektorokat tartalmazó portál, a betegasztal (sima felület, amelyen a páciens elhelyezkedik), a képrekonstrukcióhoz matematikai algoritmusokat használó, adattárolásban szerepet játszó adatgyűjtő és -feldolgozó rendszer.
Kezelési mező – besugárzási mező. Tartalmazza a kezeléshez szükséges paramétereket: a sugárzás típusát, a sugárnyaláb energiáját, a besugárzási tér nagyságát és alakját – a multilamelláris kollimátor lamelláinak helyzetét, a besugárzó nyaláb orientációját, a monitor egységek számát – a beadandó sugárdózist.
Cyberknife – röntgensugarat kibocsátó orvosi eszköz, amelyet a sugársebészetben használnak. Két fő komponensből áll: a daganat nagy pontosságú lokalizációját lehetővé tevő képalkotó rendszerből és a robotkarra szerelt, több ízülettel és hat mozgásszabadságfokozatú röntgenforrásról, amely lehetővé teszi a sugárnyalábok konvergens fókuszát a daganattérfogatban több mint 1200 irányból.
A multidiszciplináris orvosi team – minden, az onkológiai eset megoldásában részt vevő orvosból áll, és kötelezően magába foglalja az onkológus orvost, a daganatos betegségek különböző helyeire szakosodott onkológiai sebészt, a sugárterapeutát, a patológust, a pszichológust, de az eset sajátosságaitól függően más szakembereket is. Egyetlen onkológiai betegnek sincs esélye a gyógyulásra, az életminőség javítására vagy javítására, kivéve az ilyen típusú patológiával foglalkozó egészségügyi személyzet által kidolgozott, hazai és nemzetközi orvosi gyakorlati irányelvek alapján készített kezelési terv tudományos keretei között.
Hysterectomia – általában méhnyakrák esetén javasolt műtét.
A méhnyakrák kezelésére kétféle méheltávolítást alkalmaznak. Ezek:
Hormonterápia – A standard terápia úgynevezett antiösztrogének beadásából áll, amelyek blokkolják az ösztrogénreceptorokat, és megakadályozzák a saját ösztrogének hatását (ami serkentené a daganat növekedését). Ezt a kezelést általában 5 éven keresztül adják.
Az emlőrákok nagy része tartalmaz női nemi hormonok receptorait: ez azt jelenti, hogy ezek a hormonok serkenthetik a daganat növekedését. Ezekben az esetekben a női hormonrendszerbe való beavatkozás gátolja vagy lelassítja a daganat növekedését.
Tumormarkerek – olyan molekulák a vérben, más folyadékokban vagy szövetekben, amelyek a vizsgált szervezetben kóros folyamatra, daganatra utalnak. A tumormarkereket főként a specifikus kezelésre adott válasz monitorozására használják.
Maszk – hőre lágyuló anyagból készült gipsz vagy maszk, amely a beteg fejének és vállának rögzítésére szolgál a sugárterápiás kezelés során.
Mastectomia – az egyik vagy mindkét emlő részleges vagy teljes műtéti eltávolítását magában foglaló beavatkozásra használt orvosi kifejezés. A mastectomiát általában az emlőrák kezelésére végzik;
Menopauza – normális, természetes jelenség, a menstruációs periódus végeként definiálva, amelyet a menstruációs ciklus 12 egymást követő hónapig tartó hiánya igazol (más nyilvánvaló okok hiányában). Ahogy öregszünk, testünk összes szerve lelassul. Kivétel nélkül a petefészkek is átmennek ugyanezen a jelenségen, ennek következménye az ösztrogén és progeszteron alacsony termelése. Ez a fiziológiai jelenség a termékenység végleges végét jelzi, és jellemzi a menopauzát.
A metasztázisok az úgynevezett másodlagos elváltozások, amelyek távolról helyezkednek el, és a rosszindulatú daganatok megjelenése más szövetekben és szervekben, mint az eredetileg, amelyben a rosszindulatú daganat megjelent. Egy vagy több metasztázis megjelenése a betegség terjedési folyamatának beindulását jelenti. Számuktól és elhelyezkedésüktől függetlenül a beteget a betegség IV. stádiumába helyezik.
Monitoring – egy olyan onkológiai beteg aktív megfigyelésének folyamatát jelenti, aki befejezte a kezelési szakaszát. Jellemzője, hogy számos időszakos ellenőrzés létezik, amelyeknek a páciensnek meg kell jelennie. Ezeknek a kontrolloknak az a szerepe, hogy időben felismerjék a lehetséges visszaeséseket vagy távoli áttéteket a korai és helyes kezelés érdekében, ami növeli a beteg gyógyulási esélyeit. Minden kontrollnál klinikai és paraklinikai vizsgálatokat végeznek, gyakoriságuk a daganat típusától, elhelyezkedésétől és az elvégzett konkrét kezelésektől függ.
Onkológia – a rák diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozó orvosi szakterület.
Onkológus – rákkal foglalkozó orvos.
PET CT – képalkotó módszer a rosszindulatú elváltozások azonosítására és lokalizálására az egész szervezetben, a szöveti anyagcsere non-invazív értékelésén keresztül, valamint számítógépes tomográfiával kombinálva. Ez a módszer a legtöbb ráktípusra jellemző megnövekedett glükózfogyasztáson alapul. A leggyakrabban használt nyomjelző a 18-FDG, egy glükózanalóg, amelyhez az F18 izotóp kapcsolódik. Az FDG felhalmozódása a szövetekben arányos a felhasznált glükóz mennyiségével.
Kezelési terv – nagyon fontos lépés a sugárterápiás eljárásban. Két folyamatot foglal magában: a sugárterapeuta által az érdeklődésre számot tartó anatómiai struktúrák lehatárolását és az orvosfizikus által számítógépes rendszer segítségével végzett dozimetriai számítást. Az első szakaszban a sugárterapeuta CT és esetenként MRI felvételek segítségével felvázolja a céltérfogatot és a kritikus szerveket, amelyeket védeni kell. A második szakaszban az orvosfizikus megállapítja a besugárzási terek azon paramétereit, amelyek az optimális dóziseloszlás eléréséhez vezetnek: a tumortérfogat homogén sugárdózissal való lefedettsége és a szomszédos egészséges szövetek lehető legjobb védelme.
Prognózis – a rosszindulatú daganat diagnosztizálását követően a beteg evolúciójának becslése, a gyógyíthatóság esélyeinek felmérése a daganat típusától és az egyes betegek egyéni jellemzőitől függően.
Ez lehet:
• Kedvező: kevésbé agresszív daganatok esetén, korai stádiumban felfedezett, jó általános állapotú, társbetegségekkel nem rendelkező betegeknél (a beteg rosszindulatútól eltérő betegségei);
• Kedvezőtlen: nagyon agresszív, későn, előrehaladott stádiumban diagnosztizált daganatok esetén, megváltozott általános állapotú és jelenlévő társbetegségben szenvedő betegeknél;
• Visszafogott, kedvezőtlen – a rosszindulatú betegség kifejlődésének terminális stádiumában diagnosztizált betegeknél, akiknek jelenleg nincs specifikus kezelési forrása, és csak tüneti, szupportív kezelést végeznek.
Rák – A rák egy olyan emberi betegseg sokaságát szállágédi, szávet a szelekre rendeles, kaotikus szöttössé szállet adot szervben vagy szótben. Ez az aberrált, konverkeletren vässössing daganathoz, más söyä primer tumorhoz vezet. Innen a rosschindulatú (rákos) daganatok síderterjedhetnek az egy testben, ami új daganatok – más sạn másodlagos elválások vagy átték – szászáshoz súdát. Ennek a betegségnek számtalan oka van, és ninká égde olyan risíkí fákátó, amely a rák számtalanért tehető. In general, olyan rizikós falktori kombinazioneja, mind a environment factori, individual bebewatsbeli risks falktori, and differenti koszátsok (étrend, dohányzás, közösszegény éstellód, etc.), as genetics, öröklött falktori.
Külső sugárterápia – rákkezelési módszer, amely a páciens testétől távolabb elhelyezkedő sugárforrás által kibocsátott sugárnyalábokat alkalmaz.
Sugárterapeuták – sugárterápiás kezelésre képesített szakszemélyzet; ezek azok a fő személyek, akikkel kapcsolatba kerül a kezelés során.
Recidívák – a rosszindulatú betegség lokális vagy lokális regionális (azon anatómiai helyen vagy régióban, ahol a primer daganat kialakult) kifejlődése újraindul.
Tervezés CT-vizsgálat – röntgensugarak és számítógép segítségével vizualizálja a szerveket és a test régióit a sugárterápiás kezelés megtervezéséhez.
A betegség stádiumai – A rosszindulatú betegség 4 fő szakasza I-től IV-ig osztályozható, ahol az I. és II. szakasz jó prognózisú, gyakran gyógyítható korai stádiumnak tekinthető, a III. és IV. szakasz pedig a betegség előrehaladott stádiuma, kevésbé kedvező vagy akár rossz prognózissal. A betegségnek van egy preklinikai stádiuma is, az úgynevezett 0. stádium, vagy mikroszkópos stádium, amelyet (gyakran véletlenül) fedeznek fel a szokásos klinikai vagy paraklinikai elváltozások megjelenése előtt. A betegség stádiumának megállapításához minden daganatos lokalizációhoz szükséges képalkotó és laboratóriumi vizsgálatot elvégzik, mivel a kezelési terv – többek között – a betegség stádiumától is függ.
Tetoválás – a kezelés tervezése során készült, körülbelül tűhegynyi méretű, tartós festéknyomok a páciens bőrén CT képfelvételi eljárás során, a páciens kezelőasztalon történő pontos elhelyezésére szolgál a sugárterápiás kezelés során.
A gyógyító kezelés célja a rák teljes megszüntetése, és hosszú távú előnyökkel jár.
Palliatív kezelés – célja a daganatok csökkentése és a fájdalom csökkentése vagy a rák egyéb tüneteinek javítása. Bár nem gyógyítható, a sugárterápia az életet is meghosszabbíthatja.
Specifikus kezelések – minden terápiatípust képviselnek: műtét, sugárterápia, kemoterápia, immunterápia, hormonterápia, célzott terápiák stb. az orvosi csapat a rák kezelésében alkalmazza az elsődleges daganat és a metasztázisok felszámolására.
A tüneti, szupportív kezelések olyan kezelések, amelyek nem közvetlenül a rákos daganatra irányulnak, hanem a betegség tüneteinek csökkentésére, illetve a beteg szerveinek és rendszereinek általános támogatására szolgálnak, melyeket maga a betegség vagy az alkalmazott kezelések (mellékhatásai) érintenek.
Daganat – a test több millió különböző sejtből áll. A rák akkor fordul elő, amikor egyes sejtek abnormális módon szaporodnak. Amikor a rák szilárd szerveket és szöveteket érint, egy daganatnak nevezett képződmény jelenik meg. A rák a test bármely részén előfordulhat, ahol a sejtek abnormálisan szaporodnak.
Jóindulatú daganat – nem rákos daganat, amely nem okoz távoli elváltozásokat, és általában nem okoz helyi kiújulást.
Rosszindulatú daganat – rákos daganat.
Telefon: 021.9368
Cím: Drumul Odăi, nr.42, Otopeni
Telefon: 021.9368
Cím: Str. Răzoare, nr.486G, Florești
Telefon: 021.9368
Cím: Str. Bela Bartok nr. 12, Dumbravița, Jud. Timis
Telefon: 021.9368
Cím: Strada Louis Pasteur, nr. 10, Alba-Iulia, Jud. Alba