Menü
Menü
Romániában évente mintegy 4000 új gyomorrákos esetet diagnosztizálnak, gyakoribb a férfiak (2500), mint a nők (1500 eset) körében.
A gyomorrák, más néven gyomorrák rosszindulatú daganata akkor alakul ki, amikor a gyomor belsejében kóros sejtek csoportja fejlődik ki.
Ezek a sejtek képesek behatolni a szövetekbe és átterjedni távoli szervekre.
A gyomorrák gyakran nem specifikus tünetekkel jelentkezik, és emiatt a legtöbb beteg előrehaladott betegséggel fordul orvoshoz. A gyomorrák ezen jelei gyakran hasonlítanak a gyomorhurutban vagy gyomorfekélyben szenvedő betegeknél tapasztaltakhoz. Ezért diagnosztizálják a gyomorrákot – gyakran – későn.
A gyomorrák korai tünetei a következők lehetnek:
Fontos ellenőrizni a lehető leghamarabb a gyomorrák esetleges tüneteit.
Eddig számos aggasztó tünetet azonosítottak:
Az előrehaladott gyomorrák tünetei a következők lehetnek:
A rák a DNS szerkezetének megváltozásával kezdődik. A DNS az élőlények minden sejtjében megtalálható alkotóelem, és elengedhetetlen minden szervezet azonosításához. A DNS a sejteket egy sor alapvető információval is ellátja, például a növekedés és a szaporodás időzítésével.
A DNS szerkezetében bekövetkező változást nevezzük mutációnak, és megváltoztathatja a sejtnövekedést irányító utasításokat. Ez azt jelenti, hogy a sejtek tovább növekednek ahelyett, hogy leállnának, amikor kellene, ami a sejtek ellenőrizetlen szaporodásához vezet, és tumornak nevezett szövetdarabot hoznak létre.
Még nem tudni pontosan, hogy mi váltja ki azokat a DNS-változásokat, amelyek a gyomorrák kialakulásához vezetnek, és hogy miért csak kisszámú embernél alakul ki gyomorrák.
A gyomorráknak azonban jelentős számú kockázati tényezője van, nevezetesen:
A gyomorrák kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. A legtöbb eset 55 év felettieknél fordul elő, a diagnózis felállításakor az átlagéletkor 70 év körüli.
A dohányosoknál kétszer nagyobb valószínűséggel alakulhat ki gyomorrák, mint a nemdohányzóknál. Ennek oka, hogy a cigarettafüstöt belélegezve mindig lenyelik, és a gyomorba kerül, a dohány pedig számos káros anyagot tartalmaz, amelyek károsíthatják a sejteket.
Minél többet és minél hosszabb ideig dohányzik, annál nagyobb a kockázat. A rendszeres dohányosoknál másfélszer nagyobb a gyomorrák kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál.
H. A Pylori egy olyan baktérium típus, amely gyakori a világ népességének nagy részénél.
A legtöbb embernél a baktérium ártalmatlan, de leggyakrabban a H. Pylori olyan állapotokat okoz, mint a gyomorfekély, a visszatérő emésztési zavarok vagy a gyomornyálkahártya krónikus gyulladása (atrófiás gyomorhurut).
A kutatások szerint a súlyos atrófiás gyomorhurutban szenvedőknél a legnagyobb a gyomorrák kialakulásának kockázata, bár ez a kockázat nagyon kicsi.
A magas sótartalmú étrend, a savanyított zöldségek (mint például a savanyított hagyma vagy a piccalilli), a sózott hal és a füstölt hús (mint például a paszternák vagy a füstölt marhahús) növeli a gyomorrák kockázatát.
Azokban az országokban, ahol ez a fajta étrend népszerű, például Japánban és Kínában, a normálisnál magasabb a gyomorrákos esetek száma.
A gyomorrák kialakulásának valószínűsége meglehetősen nagy, ha közeli hozzátartozója (pl. szülő, testvér) ebben a betegségben szenved. Egyes tanulmányok szerint a gyomorrák előfordulási gyakorisága egy másik családtagnál körülbelül 1 ½-el nő.
Annak magyarázata, hogy ez az állapot miért függ össze a rokonsági fokozattal, még nem világos; feltételezhető, hogy a családtagok és a gyomorrák kialakulásának esetleges összefüggése annak köszönhető, hogy azonos kockázati tényezőkkel rendelkeznek.
Körülbelül 50 esetből 1-ben a vizsgálatok kimutatták, hogy az egyének genetikai mutációkkal (a genetikai anyagban bekövetkezett változások, amelyek egy vagy több gén mentén kisebb vagy nagyobb területeket érinthetnek) rendelkeznek az E-cadherint (CDH1) kódoló génben. Az E-kadherin a kadherin család tagja, amely fehérjék alapvető szerepet játszanak a hámsejtek polaritásának kialakításában és fenntartásában. A gyomorrák az E-kadherin csökkent expresszióját mutatja a normál sejtekhez képest. A CDH1 expressziójának elvesztése és a tumor kialakulása közötti ok-okozati összefüggést karcinóma-sejtvonalak és transzgenikus modellek segítségével nem csak ebben a ráktípusban, hanem bél-, emlő- és petefészekrákban is kimutatták.
A gyomorrák-kutatások azt is kimutatták, hogy az A vércsoportú embereknél nagy a kockázata az ilyen típusú daganat kialakulásának. Mivel a vércsoport a szülőktől öröklődik, és életünk során nem változik, ez egy érv amellett, hogy a családi előzmények a rák kialakulásának kockázatát jelenthetik.
Másrészt vannak bizonyos genetikai betegségek, mint például a Peutz-Jeghers-szindróma, az örökletes nonpolipózis kolorektális rák, a familiáris adenomatosus polipózis, amelyek hajlamosító tényezők a gyomorrák kialakulására. A fent felsorolt három betegség közül a familiáris adenomatózus polipózis (FAP) teszi valószínűbbé a gyomortumort. A FAP hatására az emésztőrendszerben (különösen a vastagbélben) több száz polip (apró daganat) alakul ki, ami a bélrák kialakulásának kockázatához vezet.
Ha már volt más típusú rákja, például nyelőcsőrákja vagy non-Hodgkin limfómája (a rák egy olyan formája, amely az autoimmun rendszer fehérvérsejtjeiben alakul ki), akkor fokozottan fennáll a gyomorrák kialakulásának kockázata.
Vannak más ráktípusok is, amelyek miatt mind a férfiak, mind a nők esetében nagyobb valószínűséggel alakul ki gyomorrák. A férfiak esetében a gyomorrák kockázata magasabb, ha a kórtörténetben prosztata-, hólyag-, bél- vagy hererák szerepel. A nők esetében a gyomorrák kialakulásának kockázata megnő, ha korábban petefészek-, emlő- vagy méhnyakrákot diagnosztizáltak náluk.
Ha bizonyos (például az alább felsorolt) betegségekben szenved, ezek növelhetik a gyomorrák kialakulásának kockázatát.
Ha korábban egy vagy több műtétet hajtottak végre a gyomron vagy a gyomortest egy bizonyos területén, nagyobb valószínűséggel alakul ki gyomorrák.
Ez magában foglalhatja a gyomor egy részének eltávolítását (részleges gyomoreltávolítás), a vagus ideg (az agyból az olyan szervekhez, mint a szív, a tüdő és az emésztőrendszer felé információt továbbító ideg) részleges eltávolítását vagy a fekélyek kezelésére szolgáló műtétet.
A gyomorrák 3 módon terjedhet:
A gyomorrákot, amely átterjed a test más részeire, áttétes gyomorráknak nevezzük.
Ha a háziorvosa úgy gondolja, hogy gyomorrákja lehet, akkor szakorvoshoz küldi vizsgálatokra. Ezek a vizsgálatok magukban foglalhatnak vérvizsgálatokat és mellkasröntgent az általános egészségi állapotának felmérésére. Érdemes lehet székletvizsgálatot is végezni, hogy kiderüljön, van-e vér a székletben.
A gyomorrák diagnosztizálására elvégezhető különböző vizsgálatokat az alábbiakban ismertetjük:
Endoszkópia vagy endoszkópos ultrahangvizsgálat
Ez egy olyan eljárás, amelynek során a szakember egy endoszkópnak nevezett eszközzel megvizsgálja a gyomor belsejét. Az endoszkóp egy hosszú, vékony, hajlékony cső a végén fényszóróval és kamerával.
Ha endoszkópiára van szüksége, az eljárás előtt négy-nyolc órával semmit sem szabad enni vagy inni; erre azért van szükség, hogy a gyomor és a nyombél (a vékonybél felső része) kiürüljön.
Az endoszkópia során ébren lesz, de intravénásan nyugtatót kap, hogy álmosnak és nyugodtnak érezze magát. Az is lehetséges, hogy a nyak hátsó részére helyi érzéstelenítőt permeteznek, hogy elzsibbasszák a területet. A tényleges endoszkópia körülbelül 15 percet vesz igénybe, bár ajánlatos körülbelül két órát szánni erre az eljárásra.
Az endoszkópot ezután a torkon keresztül a gyomorba vezetik, hogy a szakember megfigyelhesse a gyomorfekélyt vagy a rák jeleit. Ha esetlegesen rákos szövetet találnak, a szakember mintát vesz belőle vizsgálat céljából. A mintavételt biopsziának is nevezik. A biopsziát ezután laboratóriumban mikroszkóp alatt vizsgálják meg, és az eredmények alapján megállapítható, hogy a szóban forgó sejtek rákos (rosszindulatú) vagy nem rákos (jóindulatú) sejtek-e. Az eredmények általában 7-10 napon belül várhatóak.
Ha a szakorvos azt gyanítja, hogy a gyomor felső részén rákos megbetegedése lehet, akkor az endoszkópiával egy időben ultrahangvizsgálatot kell végezni, amelyet endoszkópos ultrahangnak neveznek. Ez a technika nagyfrekvenciás hanghullámokat használ a gyomor képalkotására, és általában a méhen belüli magzat megtekintésére használják.
Ha endoszkópos ultrahangvizsgálatot végeznek, az eljárás során az endoszkóp végére egy ultrahangszondát erősítenek, mielőtt azt a torokba vezetnék. A vizsgálat segít rávilágítani a gyomor felső részén lévő esetleges rákos megbetegedések stádiumára.
Az endoszkópia vagy endoszkópos ultrahangvizsgálat után a beadott nyugtató miatt néhány óráig nem lesz képes vezetni. Torokfájást is érezhet, amely néhány napon belül elmúlik.
Eso-gastro-duodenális tranzit
Az eszo-gasztro-duodenális bárium tranzitvizsgálat során bárium nevű anyagot tartalmazó folyadékot használnak, amely a gyomrot röntgenfelvételen láthatóvá teszi. Normális esetben bizonyos szervek, mint például a gyomor, nem láthatók a röntgenfelvételeken, mivel lágy szövetekből állnak, amelyek elég sűrűek ahhoz, hogy megakadályozzák a röntgensugarak áthaladását. Amikor azonban az ilyen szerveket báriummal töltik fel, az anyag blokkolja a röntgensugarakat, és a röntgenfelvételen fehéren jelennek meg.
Ha ilyen gyomor- és nyombél-tranzitvizsgálatot kell végezni, akkor az eljárás előtt legalább hat órával semmit sem ehet vagy ihat, hogy a gyomra és a nyombél (a vékonybél felső része) kiüresedjen. Lehet, hogy injekciót kap az emésztőrendszer izmainak ellazítására.
Ezután lefekszik egy röntgenasztalra, és a szakorvos sűrű, fehér, báriumtartalmú folyadékot ad önnek inni. Ahogy a bárium kitölti a gyomrot, a szakorvos képes lesz látni a gyomrot egy röntgenmonitoron, akárcsak bármilyen fekélyt vagy rendellenes növekedést. Lehetséges, hogy az asztal, amelyen ülni fog, a vizsgálat során kissé megdől, hogy a bárium a gyomor minden részét kitöltse.
A báriumvizsgálat körülbelül 15 percet vesz igénybe. Ezt követően a szokásos módon ehet és ihat, bár előfordulhat, hogy több vizet kell innia, hogy a bárium kiürüljön a szervezetéből. A gasztro-duodenális tranziteljárás után rosszul érezheti magát; a bárium székrekedést is okozhat. Az is előfordulhat, hogy a széklet az eljárás után néhány napig fehér lesz, amikor a bárium kiürül a szervezetből.
További vizsgálatok
Ha gyomorrákot diagnosztizálnak önnél, több vizsgálaton is át kell esnie, hogy megállapítsák a betegség stádiumát és kiterjedtségét. Ezt az onkológusa (rákszakértője) fogja önnel megbeszélni.
A stádium a rák elterjedtségének leírására szolgál a diagnózis felállításakor, a fokozat pedig azt mutatja, hogy mennyire agresszív a terjedés. A kezelés megkezdéséig és a műtét elvégzéséig azonban nem mindig lehet pontosan meghatározni a betegség stádiumát.
A gyomorrák stádiumbeosztási módszere numerikus rendszert használ a helyi invázió mérése a közeli szövetekbe való közvetlen terjedés, a nyirokéren keresztüli regionális terjedés és a távoli disszemináció révén. A rák stádiuma azt írja le, hogy milyen előrehaladott állapotban volt a betegség a diagnózis felállítása előtt, valamint dokumentálja a betegség kiterjedtségét.
O stádium (carcinoma in situ): a daganatos folyamat csak a gyomornyálkahártya rétegében van jelen.
IA stádium
IB stádium
IIA stádium
IIB stádium
IIIA stádium
IIIB stádium
IIIC stádium
IV stádium
A rák átterjedt egy másik szervre, például a májra vagy a tüdőre.
A gyomorrák legtöbb esete a diagnózis felállításakor III. stádiumban van, ami azt jelenti, hogy a teljes gyógyulás általában lehetetlen.
A gyomorráknak három fokozatát különböztetik meg:
A daganatos betegeknek multidiszciplináris csapattól kell ellátásban részesülniük. Ez egy olyan szakemberekből álló csapat, amely együtt dolgozik a legjobb kezelés és ápolás biztosítása érdekében, és egy onkológiai bizottságon belül hozza meg a döntéseket. A döntéshozatal során figyelembe veszik:
A gyomorrák fő kezelési módjai a következők:
Puteţi urma unul dintre aceste tratamente sau o combinaţie a acestora. Tipul de tratament sau combinaţia de tratamente va depinde de felul în care a fost diagnosticat cancerul şi de stadiul în care se află, precum şi de gradul acestuia.
Primul obiectiv al tratamentului, în cazurile în care este posibil, este cel de a elimina complet (de a înlătura) tumora şi orice alte celule canceroase din corp. Dacă acest lucru nu este posibil, medicii se vor axa pe încercarea de a preveni creşterea tumorii şi de a nu provoca şi alte daune corpului. Acest lucru se realizează de obicei printr-o combinaţie între intervenţie chirurgicală şi chimioterapie.
În anumite cazuri, este imposibilă atât eliminarea cancerului cât şi încetinirea progresiei acestuia. În acest caz, tratamentul va viza ameliorarea simptomelor şi asigurarea unei stări cât mai confortabile posibil. Acest lucru se realizează de obicei prin folosirea radioterapiei. În anumite cazuri se pot folosi intervenţia chirurgicală şi chimioterapia.
Ha korai stádiumban diagnosztizálják a gyomorrákot, valószínűleg műtétre van szüksége, hogy megpróbálják eltávolítani a rákot.
A gyomor egy részének eltávolítására irányuló műtétet részleges gasztrektómiának, a teljes gyomor eltávolítására irányuló műtétet pedig teljes gasztrektómiának nevezik. Bizonyos esetekben a sebész a nyelőcső egy részét és a teljes gyomrot is eltávolíthatja, ezt az eljárást nyelőcső-gasztrektómiának nevezik.
Mindkét műtét során a sebész eltávolítja a gyomorrákhoz legközelebb eső nyirokcsomókat (a szervezet immunvédelmében szerepet játszó szöveteket) is. Lehet, hogy átterjedt ezekre a nyirokcsomókra. A nyirokcsomók eltávolítása segít megelőzni a rák kiújulását, mivel jó esély van arra, hogy a betegség átterjedt a nyirokrendszerre.
Ha a rák a gyomor alsó részén található, részleges gasztrektómiát végeznek, amely során a gyomornak csak egy részét távolítják el. Ez azt jelenti, hogy a gyomor alsó részét távolítják el, így a gyomor kisebb lesz, mint a műtét előtt. Így a műtét nem érinti a gyomor hátsó részét, ahol a nyelőcső belép a gyomorba.
Ha a rák a gyomor középső vagy felső részén található, akkor teljes gasztrektómiára, azaz a teljes gyomor eltávolítására lehet szükség. Ha a rák a nyelőcső végének közelében van, ahol a nyelőcső a gyomorral találkozik, a nyelőcső egy részét is el kell távolítani. Ezt a fajta műtétet nevezik nyelőcső-gasztrektómiának.
Ha a gyomorrák átterjedt a gyomron túlra, valószínűleg nem lehet műtéti úton eltávolítani.
Ha a daganat a gyomor mélyebb rétegeibe hatol, olyan elzáródás alakulhat ki, amely megakadályozza az étel megfelelő emésztését. Az elzáródott gyomor olyan tüneteket mutat, mint a gyomorfájdalom, hányás és a túlzott telítettség érzés evés után.
Ezen tünetek enyhítésére több lehetőség is szóba jöhet:
A gyomorrák bármilyen típusú sebészeti beavatkozása kiterjedt műtéttel és hosszú felépülési idővel jár. Ha gyomorrákos műtéten esik át, körülbelül két hétig kórházban kell maradnia. További néhány hétre lesz szüksége az otthoni felépüléshez.
A kemoterápia a rák speciális kezelése, amely gyógyszerek segítségével megállítja a rákos sejtek növekedését. Ezek a gyógyszerek köztudottan citotoxikusak, ami azt jelenti, hogy gyorsan megcélozzák a rákos sejteket, megakadályozva azok osztódását és szaporodását. Ahogy kering a szervezetben, a gyógyszer a gyomorban lévő rákos sejteket, valamint a szervezetben máshol elterjedt sejteket is megcélozhatja.
Néha a műtét előtt kemoterápiát javasolnak, hogy csökkentsék a műtéttel eltávolítandó rák mértékét. A műtét után kemoterápiát is kell végezni a megmaradt rákos sejtek elpusztítására és a rák kiújulásának megelőzésére.
Ha kemoterápiára van szüksége, a gyógyszer adható szájon át tabletta formájában vagy intravénásan (injekcióval vagy vénás infúzióval közvetlenül a véráramba), vagy a kettő kombinációjával.
A kemoterápiát általában ciklusokban adják, és minden ciklus körülbelül három hétig tart.
Az intravénás kemoterápiát kórházban vagy ambulánsan adják be, míg az orális kemoterápia otthon is elvégezhető.
Mivel a rákkezelés néha nagyon erős gyógyszerek szedésével jár, a kemoterápiának számos káros mellékhatása van, amelyek közül az egyik a vénagyulladás (a vénák „égése”, amelyeken keresztül a kezelést beadják). Ennek elkerülésére egy speciális orvosi eszköz, az úgynevezett beültethető vénás hozzáférési port ajánlott.
Ez a beültethető eszköz valójában egy kis tartály, amely közvetlenül egy katéterrel kommunikál. A portot bőr alá, általában a kulcscsont alatti területre helyezik, és az egyik nagy vénába bevezetett katéterhez csatlakoztatják. A beültethető kemoterápiás portot helyi érzéstelenítésben sebész helyezi be az onkológus javaslatára.
A kemoterápia segít megakadályozni bizonyos sejtek, például a rákos sejtek gyors növekedését.
Vannak azonban a szervezetben más, természetesen előforduló sejtek is, amelyek gyorsan osztódnak és szaporodnak, beleértve a szőrtüszőket, valamint a vörös és fehérvérsejteket. A kemoterápia ezeket a nem rákos sejteket is elpusztítja, ami különböző mellékhatásokhoz vezet, többek között:
Dacă este nevoie de chimioterapie, efectele secundare pe care le veţi experimenta vor depinde de tipul medicamentului citotoxic pe care îl luaţi, numărul de sesiuni de tratament de care aveţi nevoie şi reacţia individuală la tratament. Vi se va spune pe cine trebuie să contactaţi dacă prezentaţi efecte secundare în urma chimioterapiei şi este foarte important ca aceste informaţii de contact să fie înregistrate cu grijă.
Dacă prezentaţi ameţeală şi stare de vomă în urma chimioterapiei, s-ar putea să vi se prescrie și medicamente împotriva stării de rău pentru a combate aceste efecte. Astfel de medicaţie poate fi administrată intravenos (prin injecţie directă în sistemul sanguin) în acelaşi moment cu tratamentul chimioterapic.
Efectele secundare ale chimioterapiei durează doar atât cât durează şi sesiunea de tratament. Odată ce tratamentul este finalizat, celulele care cresc rapid în mod natural se vor reface singure.
Cu scopul de a ameliora efectele secundare ale chimioterapiei, medicii oncologi au la dispoziție mai multe terapii de sprijin:
– medicul poate prescrie o gamă largă de medicamente pentru a controla durerea, în funcție de starea generală de sănătate a pacientului;
– medicul poate face recomandări de nutriție esențiale pentru a menține sau a restabili sistemul imunitar general al pacientului, de obicei foarte scăzut în timpul chimioterapiei;
– medicul poate recomanda un suport psihologic pentru a face față stresului provocat de boală.
Clinicile moderne oferă această gamă de servicii, care de altfel reprezintă la ora actuală o necesitate deplin integrată în tratamentul oncologic.
A sugárterápia nagy energiájú röntgensugarakat használ, és a kemoterápiához hasonlóan a gyorsan növekvő rákos sejteket veszi célba. A sugárterápiát egyre gyakrabban alkalmazzák a gyomorrák kezelésére.
A legújabb IMRT-technológiával, és még inkább a legújabb VMAT-technológiával ma már lehetőség van arra, hogy a gyomorhoz közeli, veszélyeztetett szerveket megóvják attól, hogy a kezelés hatással legyen rájuk.
Lehetséges például, hogy a műtét után kombinált kemoterápiás-sugárterápiás kezelésnek vetik alá, amely segít megelőzni a gyomorrák kiújulását.
Ha a műtét után sugárkezelésre van szüksége, a kezelés néhány hónap múlva kezdődik, hogy a szervezetnek legyen ideje regenerálódni.
A sugárterápia egy fájdalommentes eljárás, amelynek során egy gép alá helyezik, miközben az sugárzást irányít a gyomrára. A sugárterapeuta úgy fogja elhelyezni, hogy a készülék csak a rákos sejteket célozza meg, és a lehető legtöbb egészséges szövetet elkerülje.
A kezelés általában heti 5 napon át tartó sugárterápiás ülésekből áll, körülbelül 5 héten keresztül. Minden egyes kezelés csak néhány percig tart. A kezelés befejezése után a sugárzás nem marad a szervezetében, így a kezelések között más emberek között lehet, anélkül, hogy ez bármilyen hatással lenne önre.
A sugárterápiát az előrehaladott gyomorrák tüneteinek enyhítésére alkalmazzák. Általában viszonylag alacsony dózisokat alkalmaznak, hogy ne tapasztaljon jelentős mellékhatásokat.
Ha kemoterápiával együtt alkalmazzák, akkor a dózis nagyobb lesz, és a következő mellékhatások jelentkezhetnek:
Az orvosok minden támogatást megadnak, amire szüksége van ahhoz, hogy enyhítse ezeknek a mellékhatásoknak a mindennapi életére gyakorolt hatását.
Olvassa el még:
