Keresés
Close this search box.

Tüdőrák

A tüdőrák a leggyakoribb és legsúlyosabb ráktípus. A tüdőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés Romániában. Évente több mint 11 000 új esetet diagnosztizálnak, főként férfiaknál (a 11 000 esetből 8500).

A tüdőrákok 85-90%-ának oka a dohányzás.

A dohányzó emberek 15-ször nagyobb valószínűséggel halnak meg tüdőrákban, mint azok, akik soha nem dohányoztak.

Tüdők

A tüdőnek két fő feladata van:

  • • Oxigént juttat a vérbe a belégzés pillanatában
  • • Eltávolítja a vérből a szén-dioxidot kilégzéskor

A tüdő több részből, úgynevezett lebenyekből áll. A bal tüdő két lebenyből áll. A jobb tüdő nagyobb, és három lebenyből áll.

A tüdőrák típusai

A tüdőből kiinduló rákot elsődleges tüdőráknak nevezzük. A test más részén kezdődő és a tüdőre átterjedő rákot másodlagos tüdőráknak nevezzük.

A rosszindulatú daganatokat kiváltó sejtek típusától függően az elsődleges tüdőrákot 2 típusba sorolják:

  • A nem-kissejtes tüdőrák (három különböző típusba sorolva: laphámsejtes karcinóma, adenokarcinóma és nagysejtes karcinóma) a tüdőrák leggyakoribb típusa, amely az összes eset mintegy 88%-át teszi ki.
  • A kissejtes tüdőrák az összes eset mintegy 12%-át teszi ki; agresszívebb, mint a nem-kissejtes tüdőrák, és sokkal gyorsabban terjed.

A tüdőrák okai és kockázati tényezői

Dohányzás

A dohányzás a tüdőrák legnagyobb kockázati tényezője. Az esetek 85-90%-áért felelős. A dohányzó emberek 15-ször nagyobb valószínűséggel halnak meg tüdőrákban, mint azok, akik soha nem dohányoztak.

A cigarettafüst több mint 60 különböző mérgező anyagot tartalmaz, amelyek rákot okozhatnak.
Ezek az anyagok ismert karcinogének (rákkeltő anyagok).

Ha naponta több mint 25 szál cigarettát szív el, 25-ször nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrákja, mint egy nemdohányzónak.

Bár a legnagyobb kockázati tényező a cigarettázás, más dohánytermékek használata is növelheti a tüdőrák és más rákos megbetegedések, például a nyelőcsőrák és a szájüregi rák kialakulásának kockázatát. Ezek a következők:

  • Cigaretta;
  • Pipadohány;
  • Tubák (dohánypor);
  • Rágódohány.

Passzív dohányzás

Még ha nem is dohányzik, egy nemdohányzó gyakori érintkezése a cigarettafüsttel (passzív dohányzás) növelheti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Kutatások kimutatták például, hogy a dohányzó partnerrel együtt élő nemdohányzó nőknél 25%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, mint a nemdohányzó partnerrel együtt élő nemdohányzó nőknél.

Radon

A radon a rádium radioaktív bomlása során keletkező elem, amely jelen van a talajban, a kőzetekben, a vízben és a levegőben. Belélegezve károsíthatja a tüdőt, különösen, ha dohányzik. Becslések szerint Angliában a tüdőrákos halálesetek mintegy 3%-áért a radon a felelős.

Szakmai kitettség

Bizonyos szakmákban és iparágakban használt vegyi elemeknek és anyagoknak való kitettség összefüggésbe hozható a tüdőrák kialakulásának kissé magasabb kockázatával. Ezek közé a vegyi anyagok közé tartozik az arzén, az azbeszt, a berillium, a kadmium, a szén- és kokszfüst, a szilícium-dioxid és a nikkel. A dohányzás és az azbesztnek való kitettség kombinációja 50-100-szorosára növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

A tüdőrák diagnosztizálása

Ha olyan tünetei vannak, mint a légszomj és a tartós, hosszan tartó köhögés, orvosa el fog végezni néhány rutinvizsgálatot, hogy kizárja a tüdőrákon kívüli egyéb lehetséges okokat, például a tüdőfertőzést.

Két vizsgálatot érdemes elvégezni:

  • Vérvizsgálatot;
  • Székletvizsgálatot.

Ha vért köhögött, azonnal el kell küldeni mellkasröntgenre.

Mellkasröntgen

A mellkasröntgen általában az első vizsgálat, amelyet a tüdőrák diagnosztizálására végeznek. A legtöbb tüdődaganat a röntgenfelvételen szürkésfehér masszaként jelenik meg.

A mellkasröntgen azonban nem nyújthat végleges diagnózist, mivel nem lehet különbséget tenni a rák és más betegségek, például a tüdőtályog (a tüdőben képződő gennygyülem) között.

Ha tüdőrákról van szó, további vizsgálatokat kell elvégezni annak megállapítására, hogy a daganat mennyire terjedt el.

CT (komputertomográfiás) vizsgálat

A CT-vizsgálatot általában a mellkasröntgent követően végzik el.

Az ilyen vizsgálat előtt enyhén radioaktív kontrasztanyagot itatnak meg vagy fecskendeznek be. A kontrasztanyag hatására a vizsgálat során a tüdő tisztábbnak tűnik. A vizsgálat fájdalommentes és 10-30 percig tart.

PET-CT (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálat

Erre akkor kerülhet sor, ha a CT-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a rák korai stádiumban van.

A PET-CT-vizsgálat megmutatja, hogy hol vannak aktív rákos sejtek. Segít a diagnózis felállításában és a kezelésben.

Bronchoszkópia és biopszia

Ha a CT-vizsgálat azt mutatja, hogy a mellkas középső részén rákos megbetegedés lehet, akkor hörgőtükrözésre kerül sor. A bronchoszkópia olyan eljárás, amely lehetővé teszi az orvos vagy a nővér számára, hogy begyűjtsön néhány sejtet a tüdőből.

A bronchoszkópia során egy vékony csővel, az úgynevezett bronchoszkóppal megvizsgálják a tüdőt, és sejtmintát vesznek belőle (biopszia). A bronchoszkópot vagy a szájon vagy az orron keresztül, vezetik le a torokba és a tüdő légútjaiba.

Az eljárás kényelmetlen, de előtte enyhe nyugtatót kap, hogy ellazuljon, és helyi érzéstelenítőt, hogy elzsibbassza a torkát. Az eljárás nagyon gyors, és csak néhány percet vesz igénybe.

Citológia: a köpet vizsgálata

Ha valamilyen okból nem végezhető hörgőtükrözés, akkor helyette köpetcitológiai vizsgálatot lehet végezni. A vizsgálat során köpetmintát vesznek, amelyet mikroszkóppal elemeznek a rák jelenlétének kimutatására.

Perkután tűbiopszia

A perkután tűbiopszia során mintát vesznek a feltételezett daganatos masszából, amelyet laboratóriumban elemeznek a rákos sejtek jelenlétének kimutatására.

A képvezérelt biopsziát végző orvos megkeresi a daganatot, és a finom tűt perkután a daganathoz vezeti. Helyi érzéstelenítéssel zsibbasztják a környező bőrt, majd a tűt a bőrön keresztül a tüdőbe vezetik. Ezután a tű segítségével szövetmintát vesznek mikroszkópos elemzésre, hogy meghatározzák a daganat jellegét.

Torakoszkópia

A torakoszkópia olyan eljárás, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a mellkas egy adott régióját, és szövet- és folyadékmintákat vegyen.

A torakoszkópia elvégzése előtt általános érzéstelenítésre lehet szükség. Két vagy három apró vágást ejtenek a mellkason, hogy a csövet (a hörgőcsőhöz hasonlóan) a mellkasba vezessék. Az orvos a cső segítségével megvizsgálja a mellkas belsejét, és mintákat vesz. A mintákat ezután elküldik elemzésre.

A torakoszkópia után előfordulhat, hogy éjszakára kórházban kell maradnia, amíg a tüdőben lévő folyadékot lecsapolják.

A torakoszkópiát általában olyan daganatok esetében végzik, amelyek hörgőtükrözés vagy képvezérelt biopszia után is diagnosztizálatlanok maradnak.

Mediasztinoszkópia

A mediasztinoszkópia lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a tüdő és a mellkas közepe közötti területet (mediastinum).

Ehhez a vizsgálathoz általános érzéstelenítésre és több napos kórházi tartózkodásra lesz szüksége. Az orvos egy kis vágást ejt a nyakánál, hogy egy kis csövet vezessen be a mellkasába.

A cső végére videokamera van felszerelve, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy lássa a mellkas belsejét. A sejt- és nyirokcsomó-minták egyidejűleg is begyűjthetők. A nyirokcsomókat azért vizsgálják, mert általában azokra terjed át a tüdőrák elsőként.

A tüdőrák stádiumai

A fenti vizsgálatok elvégzése után meg lehet határozni a rák stádiumát, a kezelés módját és azt, hogy a rák teljes mértékben kezelhető-e.

Nem-kissejtes tüdőrák

A nem-kissejtes tüdőrák stádiumai az alábbiakban vannak felsorolva.

I. stádium  

A rák a tüdőben van, és nem terjedt át a szomszédos nyirokcsomókra:

  • IA stádium – a daganat átmérője kisebb, mint 3 cm;
  • IB stádium – a daganat nagyobb, mint 3 cm.

II. stádium

A daganat – ebben a stádiumban – már átterjedt a közeli nyirokcsomókra:

  • IIA stádium – a daganat átmérője kisebb, mint 3 cm;
  • IIB stádium – a daganat nagyobb vagy kisebb mint 3 cm, de a közeli struktúrákra, például a mellhártyára, a mellkasfalra, a szívburok rekeszizomra terjedt át, vagy teljes atelektáziát (gázhiány az alveolusokban) okozott.

III. stádium

A daganat nagyon nagy lehet, és a tüdő közelében más szerveket is megtámadhat.

Ez a stádium kisebb daganatra is utalhat a tüdőtől távolabb elhelyezkedő nyirokcsomókban található rákos sejtekkel együtt. A daganat terjedésétől függően a III. stádiumú tüdőrákot a következők szerint osztályozzák:

  • IIIA stádium – a daganat átterjed:
    • Mellhártyára;
    • Mellkasfalra;
    • Mellkasra..
    • IIIB stádium – a daganat átterjed:
      • A nyirokcsomókra a mellkas mindkét oldalán, a kulcscsontok felett;
      • A test egy másik fontos régiójára, például a nyelőcsőre, a légcsőre, a szívre vagy egy fő érre.

IV stádium

A IV. stádiumban a rák átterjed a másik tüdőre, majd a test más részeire (csontok, agy, máj)..

Kissejtes tüdőrák

A kissejtes tüdőráknak csak két lehetséges stádiuma van:

  • Korlátozott betegség – a rák nem képez áttétet a tüdőn kívül;
  • Elterjedt betegség – a rák a tüdőn kívül más szervekre is átterjedt (áttét).

Rákkezelés

A tüdőrák e típusának kezelésére általában nem alkalmaznak műtétet, mivel a daganat a diagnózis felállításakor már átterjedt a test más területeire. Csak akkor alkalmazható a műtét, ha a rákot nagyon korán felfedezik.

A kezelési terve

A tüdőrák két típusát a következőképpen kezelik:

Nem-kissejtes tüdőrák

Ezt a fajta rákot műtéttel, kemoterápiával és sugárkezeléssel lehet kezelni.

  • A kis tumorok (I. vagy II. stádium) gyakran műtéttel eltávolíthatók. A műtét után kemoterápiát kaphat, hogy csökkentse a rák kiújulásának esélyét. Ha fizikailag nem alkalmas a műtétre, a sugárterápia alternatív kezelésként alkalmazható.
  • A nagyobb daganatok (III. stádium) műtéttel is kezelhetők. Ha a műtét lehetséges, a műtét előtt vagy után kemoterápiában és/vagy sugárkezelésben részesülhet. Ha azonban a daganat túl nagy ahhoz, hogy eltávolítható legyen, a műtétet nem végzik el, helyette sugárterápiát és/vagy kemoterápiát alkalmaznak. Ha a rák a tüdő más részeire vagy a test más részeire is átterjedt (IV. stádium), kemoterápiával vagy sugárkezeléssel próbálják csökkenteni a daganat méretét.
  • Jelenleg egy új gyógyszercsoportot fejlesztenek ki, ami másképp működik, mint a kemoterápia. Ezeket szájon át, tabletta formájában kell bevenni, és „célzott szereknek” nevezik őket, mivel blokkolnak bizonyos folyamatokat, amelyek a rákos sejtek kialakulásának hátterében állnak. Orvosa külföldre küldheti a biopsziával vett mintát, hogy megnézze, a célzott gyógyszerek előnyösek lehetnek-e az ön esetében.

Kissejtes tüdőrák

A kissejtes tüdőrákot általában kemoterápiával kezelik, akár önmagában, akár sugárterápiával kombinálva. Ez gyakran meghosszabbítja az életet és enyhíti a tüneteket.

A tüdőrák e típusának kezelésére általában nem alkalmaznak műtétet, mivel a daganat a diagnózis felállításakor már átterjedt a test más területeire. Csak akkor alkalmazható a műtét, ha a rákot nagyon korán felfedezik.

A rák kiújulási kockázatának csökkentése érdekében a műtét után kemoterápiát vagy sugárterápiát lehet alkalmazni.

A tüdőrák fő kezelési módjai a következők:

  • Műtér;
  • Sugárterápia;
  • Kemoterápia;

Egyéb újabb kezelések:

  • Célzott szerek;
  • Rádiófrekvenciás abláció (új típusú kezelés, amely az I. stádiumú nem kissejtes tüdőrák kezelésére alkalmas) rádiófrekvenciás hullámokkal;
  • Krioterápia (a daganatot először lefagyasztják, majd megsemmisítik);
  • Fotodinamikus terápia (vörös vagy kék spektrumú látható fény kombinációját alkalmazó technika, amelyet fényérzékenyített anyaggal kezelt bőrön alkalmaznak).
  • Tüdőrák műtét

A tüdőrák fő kezelési módjai a következők:

  • Műtér;
  • Sugárterápia;
  • Kemoterápia;

Egyéb újabb kezelések:

  • Célzott szerek;
  • Rádiófrekvenciás abláció (új típusú kezelés, amely az I. stádiumú nem kissejtes tüdőrák kezelésére alkalmas) rádiófrekvenciás hullámokkal;
  • Krioterápia (a daganatot először lefagyasztják, majd megsemmisítik);
  • Fotodinamikus terápia (vörös vagy kék spektrumú látható fény kombinációját alkalmazó technika, amelyet fényérzékenyített anyaggal kezelt bőrön alkalmaznak

Tüdőrák műtét

Háromféle tüdőrákműtét létezik:

  • Lobektómia – egy lebeny, vagy a jobb tüdő esetében két lebeny eltávolítása. Az orvosok akkor javasolják ezt a műtétet, ha a rák csak a tüdő egyik felében van.
  • Pneumonektómia – az egész tüdőt eltávolítják. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, ha a rák a tüdő közepén helyezkedik el, vagy az egész tüdőben elterjedt.
  • Korlátozott reszekció vagy szegmentektómia – a tüdő egy kis darabját távolítják el. Ezt az eljárást csak akkor alkalmazzák, ha az orvosok úgy vélik, hogy a daganat kicsi és a tüdő egy területére korlátozódik. Más szóval a szegmentektómiát korai stádiumú, nem-kissejtes tüdőrák esetén alkalmazzák. Ezt a műtétet csak kevés betegnél lehet elvégezni.

A tüdőműtét szövődményei a következők lehetnek:

  • A tüdő gyulladása vagy fertőzése (tüdőgyulladás);
  • Túlzott vérzés;
  • A levegő szivárgása a tüdőfalból;
  • Vérrög képződése a lábban (mélyvénás trombózis), amely valószínűleg a tüdőbe jut (tüdőembólia).

Sugárterápia tüdőrák esetén

A sugárterápia olyan kezelési mód, amely sugárzási impulzusokat használ a rákos sejtek elpusztítására.

A nem-kissejtes tüdőrák gyógyítására intenzívebb sugárterápiát, úgynevezett radikális sugárterápiát lehet alkalmazni, ha a beteg nem elég egészséges a műtéthez.

A sugárterápia alkalmazható műtét után, vagy a tünetek kontrollálására és a rák terjedésének lassítására, ha a gyógyítás nem lehetséges (ezt a módszert palliatív sugárterápiának nevezik).

A kissejtes tüdőrák kezelésére a sugárterápia egy fajtáját, a profilaktikus koponyabesugárzást (PCI) is alkalmazzák. A PCI során az agyat nagy energiájú impulzusokkal célozzák meg.

Ezt a fajta sugárterápiát megelőző intézkedésként alkalmazzák, mivel fennáll a kockázata annak, hogy a kissejtes tüdőrák átterjed az agyra..

A legújabb IMRT-technológiával, és még inkább a legújabb VMAT-technológiával ma már lehetőség van arra, hogy a daganathoz közeli, veszélyeztetett szerveket megóvják a kezelés hatásától, ugyanakkor nagy dózisokat juttathatnak a beteg területekre. A VMAT-technológia precizitásának szintjével már a nem operálható tüdőrák is kezelhető.

A sugárterápia mellékhatásai a következők:

  • Mellkasi fájdalmak;
  • Fáradtság;
  • Tartós köhögés, amely véres köpetet okozhat (ez normális és nem ad okot aggodalomra);
  • Nyelési nehézség (diszfágia);
  • Bőrpír és bőrfájdalom, amely úgy néz ki és olyan érzés, mint egy leégés;
  • Szőrhullás a mellkason, PCI alkalmazása esetén hajhullás.

A mellékhatásoknak a sugárterápiás kezelés befejeztével el kell múlniuk

Kemoterápia tüdőrák esetén

A kemoterápia erős ráksejt ölő gyógyszereket használ a rák kezelésére. A kemoterápia többféleképpen alkalmazható a tüdőrák kezelésére. Például:

  • Műtét előtt beadva a daganat zsugorítására;
  • Műtét után beadva a rák kiújulásának megelőzésére;
  • A tünetek enyhítésére és a rák terjedésének lassítására, ha a gyógyítás nem lehetséges;
  • Sugárterápiával kombinálva (kemorádioterápia) a műtét előtt és után vagy a tünetek enyhítésére.

A kemoterápia általában kezeléseket sorozata. A sorozatos kezelés során a kemoterápiás gyógyszereket több napon keresztül szedik, majd néhány hét szünetet tartanak, hogy a szervezet felépülhessen a kezelés hatásaiból.

A kemoterápiás kezelések száma a tüdőrákja típusától és kiterjedtségétől függ. A legtöbb embernek 4-6 kezelésre van szüksége 3-6 hónap alatt.

A tüdőrák kemoterápiája különböző gyógyszerek kombinációját foglalja magában. A gyógyszereket általában vénába vagy a mellkas egyik véreréhez csatlakoztatott csövön keresztül infúzióban adják be.

A kemoterápia mellékhatásai a következők lehetnek:

  • Fáradtság;
  • Émelygés, hányás;
  • Szájfekélyek;
  • Haj- és szőrhullás.

Ezek a mellékhatások a kezelés befejeztével fokozatosan elmúlnak, vagy más gyógyszereket is szedhet, amelyeknek köszönhetően jobban érezheti magát a kemoterápia alatt.

A kemoterápia gyengítheti az immunrendszert is, így a fertőzésekkel szemben sebezhetőbbé válik. A lehető leghamarabb értesítse ápoló csoportját vagy orvosát, ha fertőzés lehetséges jeleit mutatja, mint például:

  • 38°C vagy magasabb magas láz;
  • Hirtelen rosszullét