Keresés
Close this search box.

Méhnyálkahártya rák

A méh rákja – más néven méhrák vagy méhnyálkahártya rák – egy kevésbé gyakori ráktípus, amely a nők reproduktív rendszerét érinti.

A méhrák tünetei

Az esetek 90%-ában a méhrák rendellenes hüvelyi vérzést okoz. A vérzés enyhe vérzéssel kezdődhet, amelyet vizes folyás kísérhet, és amely idővel súlyosabbá válhat. A legtöbb méhrákkal diagnosztizált nő már átesett a menopauzán, így a hüvelyi vérzés rendellenes lesz.

Azoknál a nőknél, akik nem mentek át a menopauzán, a hüvelyi vérzés általában a következőkből állhat:

  • A szokásosnál erősebb menstruáció;
  • Hüvelyi vérzés a normál menstruációs időszakok között;
  • A kevésbé gyakori tünetek közé tartozik az alhasi (hasi) fájdalom és a nemi közösülés közbeni fájdalom.

Ha a méhrák előrehaladottabb stádiumú más tüneteket is okozhat:

  • Háti, láb- vagy medencefájdalom;
  • Hüvelyi vérzés a normál menstruációs időszakok között;
  • Étvágytalanság;
  • Fáradtság;
  • Szédülés.

A méhrák okai és kockázati tényezői

A méhrák pontos oka nem ismert, de vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik az ilyen típusú rák kialakulásának kockázatát.

Életkor

A méhrák kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő, a legtöbb eset 50 év feletti nőknél fordul elő.

Hyperestrogenemia

A méhrák kialakulásának kockázata a szervezetben lévő ösztrogén megnövekedett mennyiségéhez kapcsolódik. Az ösztrogén az egyik olyan hormon, amely a nőknél a reproduktív rendszer működését szabályozza.

  • Az ösztrogén serkenti a petesejtek felszabadulását a petefészekből, és osztódásra készteti a méhnyálkahártya sejtjeit.
  • A progeszteron előkészíti a méh nyálkahártyáját a petefészekből származó petesejt befogadására.

 

Az ösztrogén- és progeszteronszintek a szervezetben általában kiegyenlítik egymást. Ha az ösztrogént nem tartja egyensúlyban a progeszteron, a szervezetben az ösztrogén szintje emelkedhet, amit a progeszteron nem kompenzál.

A menopauza után a szervezet már nem termel progeszteront, de kis mennyiségű ösztrogén még mindig termelődik. Ez a helyzet, amikor az ösztrogént nem kompenzálja a progeszteron, a méhnyálkahártya sejtjeinek osztódását okozza, ami növelheti a méhrák kockázatát.

Túlsúlyosság vagy elhízás

Mivel az ösztrogén a zsírszövetben termelődik, a túlsúly vagy az elhízás növeli az ösztrogénszintet a szervezetben. Így jelentősen megnő a méhrák kialakulásának lehetősége.

A túlsúlyos nőknél háromszor nagyobb a méhrák kialakulásának valószínűsége, mint a normál testsúlyú nőknél. A nagymértékben elhízott nőknél 6-szor nagyobb valószínűséggel alakul ki méhnyálkahártya rák, mint a normál testsúlyú nőknél.

Szüléstörténet

A gyermektelen nőknél nagyobb a méhrák kockázata. Ennek az az oka, hogy a terhesség alatt a nőnek magasabb a progeszteronszintje és alacsonyabb az ösztrogénszintje, a méhnyálkahártyára gyakorolt védőhatással, a nem terhes nőkhöz képest, akiknek nagyobb mennyiségű ösztrogén van a szervezetében.

Cukorbetegség

A cukorbeteg nőknél kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki méhrák, mint a cukorbetegségben nem szenvedő nőknél. A cukorbetegség az inzulinszint emelkedését okozza a szervezetben, ami növelheti az ösztrogénszintet.

Endometriális hiperplázia

Az endometriális hiperplázia akkor fordul elő, amikor a méhnyálkahártya megvastagszik. Az ebben az állapotban szenvedő nőknél megnőhet a méhrák kialakulásának kockázata.

A méhrák diagnosztizálása

Ha hüvelyi vérzést tapasztal, keresse fel háziorvosát vagy nőgyógyászát. Bár nem valószínű, hogy ezt a vérzést méhrák okozza, jobb, ha megbizonyosodik róla.

Vérvizsgálatok

Néha egy vérvizsgálat segíthet a méhrák diagnosztizálásában. Ennek oka, hogy egyes rákos daganatok bizonyos vegyi anyagokat bocsátanak ki a vérbe, amelyeket „tumormarkerek” néven ismerünk, és amelyek vérvizsgálattal kimutathatók.

Ez a fajta vizsgálat azonban nem teljesen megbízható. Ezeknek a vegyi anyagoknak a jelenléte nem jelenti egyértelműen azt, hogy önnek méhrákja van, és néhány méhrákos ember vérében nem találhatók ezek a vegyi anyagok.

Transzvaginális ultrahangvizsgálat (TVU)

Egy másik vizsgálat, amelyre szükség lehet, az úgynevezett transzvaginális ultrahangvizsgálat (TVU).

A TVU egy olyan típusú ultrahangvizsgálat, amely egy ultrahangszonda formájú kis szkennert használ. A szondát közvetlenül a hüvelybe helyezik, hogy részletes képet kapjanak a méh belsejéről; ez némi kellemetlenséget okozhat, de az eljárás nem fájdalmas.

A TVU a méhnyálkahártya (endometrium) vastagságának változását vizsgálja, ami a menopauza után a nőknél méhrákot jelezhet. Az ultrahangvizsgálat azt is meg tudja állapítani, hogy a daganat átterjedt-e a méhizomzatra (myometrium).

Biopszia

Ha az ultrahang a méhnyálkahártya vastagságának változását mutatja, általában biopsziát végeznek a diagnózis megerősítésére.

A biopsziás eljárás során a méhnyálkahártyából (endometrium) vesznek egy kis sejtmintát. Ezt a mintát ezután laboratóriumban elemzik rákos sejteket keresve.

A méhnyálkahártya rák esetén végzett vizsgálatok

Ha méhrákot diagnosztizálnak önnél, további vizsgálatokra kerülhet sor a rák stádiumának megállapítása érdekében. A rák stádiumbeosztása lehetővé teszi az orvosok számára, hogy meghatározzák, mekkora a daganat, hogy elterjedt-e vagy sem, és hogy melyek a legjobb kezelési lehetőségek.

Ezek a vizsgálatok a következők lehetnek:

  • Mellkasi röntgenfelvétel – amely során röntgenvizsgálattal ellenőrzik, hogy a rák átterjedt-e a tüdőre.
  • Számítógépes tomográfia (CT-vizsgálat) – amely során egy röntgensugárral készített képsorozat információt közvetít a betegség terjedéséről a szervezetben.
  • Mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat (MRI) – amely során mágneses mezők és rádiófrekvenciás hullámok segítségével részletes képet készítenek a test belsejéről a rák kiterjedtségének ellenőrzése céljából.

A méhrák stádiumai és fokozatai

A szakorvosok egy stádiummeghatározási rendszert használnak annak leírására, hogy a méhrákja mennyire előrehaladott állapotban van. Ezek a stádiumok a következők:

  • I. stádium: a daganat csak a méhtestre korlátozódik.
  • II. stádium: a daganat behatol a méhnyakba, de nem terjed a méhen kívülre.
  • III. stádium: a daganat a méhen kívülre, a környező szövetekbe, a kismedencébe vagy a nyirokcsomókba terjedt.
  • IV. stádium: a daganat átterjedt a has lágyszöveteire vagy más szervekre, például a húgyhólyagra, a belekre, a májra vagy a tüdőre.

Az méhnyákahártya rák kezelése

A méhnyálkahártya daganat fő kezelési módja a műtét, bár a személyes körülményektől függően más módszerek is alkalmazhatók.

Műtét I. stádiumú méhrák esetén

Ha I. stádiumú rákja van, akkor valószínűleg méheltávolításon kell átesnie. Ez magában foglalja mind a petefészkek és a petevezetékek (kétoldali salpingo-oophorectomia, vagy BSO), mind a méh eltávolítását (a hiszterektómiának nevezett eljárással).

A sebész mintát vehet a kismedencei és a hasi nyirokcsomókból, valamint más közeli szövetekből is. Ezeket elküldik a laboratóriumba, hogy megnézzék, elterjedt-e a rák.

A leggyakoribb méheltávolítási technika egy nagy vágást jelent a hasüregen, hogy elérhetővé és eltávolíthatóvá váljon a méh.

Műtét II. vagy III. stádiumú méhrák esetén

Ha II. vagy III. stádiumú méhrákja van, és a rák átterjedt a méhnyakra vagy a kismedencében lévő nyirokcsomók közelébe, radikális vagy teljes méheltávolítás végezhető. Ez magában foglalja továbbá a méhnyak és a hüvely felső részének eltávolítását, valamint a kismedencei nyirokcsomók eltávolítását. A műtét után sugárkezelésre vagy kemoterápiás kezelésre is szükség lehet, ami csökkenti a rák kiújulásának kockázatát.

Műtét előrehaladott (IV. stádiumú) rák esetén

Ha előrehaladott méhrákja van, akkor a daganat eltávolítása céljából műtétre kerülhet sor. Ezt nevezik tumorcsökkentő műtétnek, és nem gyógyítja meg a rákot, de javíthat egyes tüneteken. Kezelőorvosa meg fogja mondani, hogy a daganatcsökkentő műtét megfelelő-e az ön számára.

Sugárterápia mint az méhnyálkahártya rák kezelése

A sugárterápiát gyakran műtét után javasolják, de első vonalbeli kezelési stratégiaként is alkalmazható. A sugárterápia gyógyíthat, ha a rák a hüvelyre korlátozódik, és a kezelés különböző szakaszaiban alkalmazható, a méhrák stádiumától és fokozatától függően.

A méhrák sugárterápiája akkor javasolt, ha a kismedencében a rák kiújulásának jelentős kockázata áll fenn. Használható a tünetek ellenőrzésére és a beteg komfortérzetének növelésére, valamint a rák terjedésének lassítására is, ha a sebészeti kezelés nem lehetséges.

Méhrák esetén elsősorban a brachyterápiát (vagy belső sugárterápiát) javasolják, amely egy olyan eszköz ideiglenes behelyezését jelenti, amely sugárzást bocsát ki a hüvelyben. Ez a készülék nagy dózisú sugárzást juttat közvetlenül arra a területre, ahol a legnagyobb valószínűséggel rákos sejtek találhatók, ami segít minimalizálni a sugárzás egészséges szövetekre gyakorolt hatását. A készüléket naponta egyszer, mindössze néhány percre helyezik a hüvelybe, és a kezelést háromszor-ötször megismétlik, így ez a kezelés kényelmes a betegek számára. A kezelést ambulánsan végzik, és a kezelésen átesett nőknek nem kell éjszakára kórházban maradniuk, és a kezelés alatt folytathatják szokásos napi tevékenységeiket.

A sugárterápia mellékhatásokat okozhat, nevezetesen:

  • A kezelt területen a bőr kipirosodhat és begyulladhat;
  • A kismedencei besugárzás hatással lehet a bélrendszerre, és rosszullétet, hasmenést okozhat;
  • A kezelés előrehaladtával fáradtnak érezheti magát.

 

E mellékhatások többsége a kezelés befejeztével megszűnik, de a nők körülbelül 5%-ánál a kezelést követően is jelentkeznek hosszú távú mellékhatások, például hasmenés és végbélvérzés.

Kemoterápia a méhrák kezelésében

Ha III. vagy IV. stádiumú méhrákja van, kemoterápiás kezelésben részesülhet. A kemoterápiát a műtét után lehet alkalmazni, hogy megpróbálják megakadályozni a rák kiújulását, vagy előrehaladott rák esetén a rák terjedésének lassítására és a tünetek enyhítésére.

A kemoterápiát általában vénába adott injekció formájában (intravénásan) adják. Leggyakrabban a kemoterápia napján hazamehet, de néha rövid kórházi tartózkodásra is szükség lehet. A kemoterápiát általában ciklusokban adják, egy kezelési időszakot pihenőidő követ, hogy a szervezet regenerálódhasson.

A kemoterápia mellékhatásai a következők lehetnek:

  • Szédülés/hányás;
  • Hajhullás;
  • Fáradtság;
  • A véráramban kialakuló fertőzés (szepszis) kockázata is megnő, mivel a kemoterápia hatására a szervezetnek csökken a fertőzések elleni küzdelemre való képessége.

Hormonterápia mint a méhnyálkahártya rák kezelése

A méhrák bizonyos típusait a női ösztrogén hormon okozza. Ezek a daganatok reagálhatnak a hormonterápiás kezelésre. Kezelőorvosa tájékoztatja arról, hogy ez alkalmas-e a méhrákjának kezelésére.

A hormonterápia általában egy progeszteron nevű hormont használ, amelyet a szervezetének természetes módon kellene termelnie. Mesterséges progeszteront használnak, amelyet általában tabletta formájában adnak be. Elsősorban előrehaladott méhrák vagy kiújult rák kezelésére használják, és segíthet a daganat zsugorításában és az esetlegesen fellépő tünetek kezelésében. A kezelésnek lehetnek mellékhatásai, beleértve az enyhe hányingert, enyhe izomgörcsöket és súlygyarapodást. Kezelőorvosa ezeket megbeszéli önnel.

A hormonkezelés főbb mellékhatásai a kezelés abbahagyásával megszűnnek, ezek lehet hőhullám, izzadás vagy a mellek duzzanata.