Menü
Menü
A prosztatarák a férfiak körében gyakori daganatos megbetegedés Romániában (a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiak körében), évente mintegy 4000 új esetet diagnosztizálnak.
A prosztatarák általában lassan fejlődik, ezért előfordulhat, hogy évekig nem mutatkoznak a prosztatarák jelei.
Normális esetben a prosztatarák nem mutat tüneteket, amíg a daganat nem nőtt akkorára, hogy nyomást gyakoroljon a húgycsőre. Ez vizelési problémákat eredményez.
A tünetek a következők lehetnek:
Ezeket a tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni, de ez nem jelenti azt sem, hogy biztosan prosztatarákja van. Sok férfi prosztatája az életkor előrehaladtával megnagyobbodik egy nem rákos állapot, a prosztata megnagyobbodás vagy jóindulatú prosztata hiperplázia következtében.
A rák terjedésére utaló tünetek közé tartozik a csont- és hátfájás, étvágytalanság, fájdalom a herékben és megmagyarázhatatlan fogyás.
Nem ismert pontosan, hogy mi okozza a prosztatarákot, de számos olyan kockázati tényező van, amely a prosztatarák kialakulásához vezet. Ezek közé tartoznak:
A kockázat az életkorral nő, a legtöbb esetet 50 év feletti férfiaknál diagnosztizálják.
Úgy tűnik, hogy egy közeli férfi rokon – például testvér, apa vagy nagybácsi -, aki prosztatarákban szenvedett, növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A kutatások azt is mutatják, hogy az emlőrákos női rokonok szintén növelhetik a prosztatarák kialakulásának kockázatát.
A legújabb kutatások szerint kapcsolat lehet az elhízás és a prosztatarák között.
A rendszeres testmozgást végző férfiaknál alacsonyabb a prosztatarák kialakulásának kockázata.
A táplálkozás és a prosztatarák közötti összefüggés kutatása folyamatban van. Bizonyított, hogy a magas kalcium tartalmú étrend összefügg a prosztatarák kialakulásának fokozott kockázatával.
Ha olyan tünetei vannak, amelyeket prosztatarák okozhat, forduljon orvoshoz vagy urológushoz.
Nincs egyetlen definitív teszt a prosztatarák meghatározására, ezért orvosa a következő vizsgálatokat elvégzését kérheti:
A prosztata-specifikus antigén (PSA) a prosztata által termelt fehérje. Minden férfi vérében van egy kis mennyiségű PSA, és ez a mennyiség az életkor előrehaladtával növekszik.
Mivel a prosztatarák növelheti a PSA-termelődést, a prosztata-specifikus antigén (PSA) vizsgálat kimutatja az emelkedett PSA-szintet a vérben, ami a betegség korai stádiumának jele lehet.
A PSA-vizsgálat azonban nem specifikus teszt a prosztatarák kimutatására. A legtöbb prosztatarákos férfinak nem lesz magas a PSA-szintje. A magas PSA-szintű férfiak több mint 65%-a nem kap rákot, mivel a PSA-szint minden férfinál emelkedik az életkor előrehaladtával.
Az urológus a prosztatarák kialakulásának kockázatát számos tényező, többek között a PSA-szint, a digitális rektális vizsgálat eredményei, valamint az életkor és a családi anamnézis alapján értékeli. Ha fennáll a prosztatarák kockázata, kórházba/onkológushoz irányítják, hogy megbeszéljék a további vizsgálatok lehetőségeit.
A leggyakrabban alkalmazott vizsgálat a transzrektális ultrahangos biopszia (TRUS).
A biopszia során egy ultrahangszondát (olyan eszköz, amely hanghullámok segítségével képet készít a test belsejéről) vezetnek be a végbélbe. Ez lehetővé teszi az orvos vagy a szakápoló számára, hogy pontosan lássa, hová kell beszúrni a tűt a végbél falán keresztül, hogy kis mintákat vegyen a prosztataszövetből.
A szövetmintákat egy laboratóriumban vizsgálják. Ha rákos sejteket találnak, ezeket tovább vizsgálhatják, hogy lássák, milyen gyorsan terjed a rák.
Ezt a mérést Gleason-pontszámnak hívják. Minél alacsonyabb a pontszám, annál kevésbé valószínű, hogy a rák elterjed.
Ha nagy az esélye, hogy a betegség a prosztatáról más testrészekre is elterjedhet, további vizsgálatokat javasolnak.
Ezek közé tartozik a mágneses rezonancia (MRI) vagy a számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat – ezek a vizsgálatok részletes képet alkotnak a test belsejéről
Az orvosok a prosztatavizsgálat, a biopszia és a szkennek eredményeit használják a prosztatarák “stádiumának” (mennyire elterjedt) meghatározására. A rák stádiuma határozza meg, milyen kezelésekre lesz szükség. Ez egy viszonylag bonyolult rendszer, amely sokféle prosztatarákra reflektál.
Az orvosok a prosztatarák stádiumát a TNM (tumor, csomó, metasztázis) segítségével azonosítják:
A szakaszok a következők:
A prosztatarákra kapott kezelés az egyéni körülményektől függ.
A jó gondoskodás azt jelenti, hogy a rákot nyomon követik, és gondoskodnak arról, hogy ne alakuljon ki gyorsan növekvő daganat.
Ha kezelésre van szükség, a cél a betegség gyógyítása vagy kontrollálása, hogy az ne rövidítse meg a várható élettartamot, és a lehető legkevésbé befolyásolja a mindennapi életet. Néha, ha a rák már elterjedt, a cél nem a gyógyítás, hanem az élet meghosszabbítása és a tünetek késleltetése.
A daganatos betegeket multidiszciplináris csapatnak kell ellátnia. Ez egy olyan szakemberekből álló csapat, amely együtt dolgozik a legjobb kezelés és ápolás biztosítása, valamint az onkológiai bizottságon belüli döntéshozatal érdekében. A döntés során figyelembe veszik:
A prosztatarák fő kezelési módjai a következők:
Egyéb kezelések:
A radikális prosztatektómia a prosztata sebészi eltávolítása. Ez a kezelés a lokalizált prosztatarák és a lokálisan előrehaladott prosztatarák gyógyítására szolgál.
Mint minden műtétnek, ennek a műtétnek is vannak kockázatai, és lehetnek mellékhatásai:
Sok férfit a radikális prosztataműtét megszabadít a rákos sejtektől. Azonban 3 férfiból körülbelül 1 esetében előfordulhat, hogy a rákos sejteket nem sikerült teljesen eltávolítani, és valószínűsíthető, hogy egy idő után kiújul a rák.
Tanulmányok kimutatták, hogy a prosztataeltávolító műtétet követő sugárkezelés növelheti a gyógyulás esélyét (a halálozás kockázata 60%-kal csökken – forrás: www.thepcap.org).
A radikális prosztataműtét után nem fog többé ejakulálni közösülés közben. Ez azt jelenti, hogy többé nem lesz képes szexuális érintkezés útján gyermeket vállalni. Kérdezheti azonban orvosát a spermaminta tárolásáráról, hogy azt később IVF (in vitro megtermékenyítés) során felhasználhassa.
Ez a kezelés a rákos sejtek elpusztítására szolgáló sugárzást alkalmaz. A sugárterápia a lokalizált rák és a helyileg előrehaladott prosztatarák gyógyításának egyik lehetősége. A sugárterápia új fejlesztései (IMRT és VMAT) a műtét komoly alternatívájává teszik ezt a kezelési módszert. Ma már a prosztatarákos betegeknek nem kell műtéten átesniük ahhoz, hogy meggyógyuljanak. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban csak sugárterápiát alkalmaznak.
A sugárterápia nagyon előrehaladott stádiumban is alkalmazható az áttétes prosztatarák progressziójának lassítására és a tünetek enyhítésére.
A legújabb IMRT-VMAT technológiával már lehetséges a daganathoz közeli, veszélyeztetett szervek védelme, hogy a kezelés ne érintse őket.
A sugárterápiát általában ambulánsan, egy közeli kórházban végzik. Rövid, heti ötnapos kezeléseket tartanak, négytől nyolc hétig.
Sugárterápia is alkalmazható:
A sugárterápia rövid távú mellékhatásai a következők lehetnek:
Lehetséges hosszú távú mellékhatások lehetnek:
A hormonterápiát gyakran alkalmazzák sugárterápiával kombinálva. A sikeres kezelés esélyeinek növelése érdekében például a sugárterápia előtt hormonterápiában részesülhet. Vagy a sugárterápia után hormonterápiát javasolnak, hogy csökkentsék a rákos sejtek visszatérésének esélyét.
A hormonok szabályozzák a prosztata sejtjeinek növekedését. A prosztataráknak különösen a tesztoszteron hormonra van szüksége a növekedéshez. A hormonterápia célja a tesztoszteron hatásának blokkolása, vagy a tesztoszteron termelésének leállításával, vagy azzal, hogy gátolja a szervezet tesztoszteron felhasználását.
A hormonterápia adagolásának három módja van:
A hormonkezelés főbb mellékhatásait a tesztoszteronra gyakorolt hatása okozza. A kezelés abbahagyásával általában megszűnnek. A mellékhatások közé tartozik a nemi vágy csökkenése és a merevedési zavar (ez a hatás gyakoribb az LHRH-kezelésnél, mint az antiandrogén kezelésnél).
Egyéb lehetséges mellékhatások:
Olvassa el még:
