Prosztatarák

A prosztatarák a férfiak körében gyakori daganatos megbetegedés Romániában (a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiak körében), évente mintegy 4000 új esetet diagnosztizálnak.

A prosztatarák általában lassan fejlődik, ezért előfordulhat, hogy évekig nem mutatkoznak a prosztatarák jelei.

A prosztatarák tünetei

Normális esetben a prosztatarák nem mutat tüneteket, amíg a daganat nem nőtt akkorára, hogy nyomást gyakoroljon a húgycsőre. Ez vizelési problémákat eredményez.

A tünetek a következők lehetnek:

  • Gyakoribb vizelési inger, gyakran éjszaka;
  • A vécére járás szükségessége;
  • Nehézségek a vizelés megkezdésében vagy a vizeletürítésben (tétovázás);
  • Nehéz vizelés (csöpögés) vagy hosszú vizelési idő vizelés közben;
  • Gyenge vizeletsugár;
  • Az érzés, hogy a hólyag nem ürült ki teljesen.

Ezeket a tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni, de ez nem jelenti azt sem, hogy biztosan prosztatarákja van. Sok férfi prosztatája az életkor előrehaladtával megnagyobbodik egy nem rákos állapot, a prosztata megnagyobbodás vagy jóindulatú prosztata hiperplázia következtében.

A rák terjedésére utaló tünetek közé tartozik a csont- és hátfájás, étvágytalanság, fájdalom a herékben és megmagyarázhatatlan fogyás.

A prosztatarák okai és kockázati tényezői

Nem ismert pontosan, hogy mi okozza a prosztatarákot, de számos olyan kockázati tényező van, amely a prosztatarák kialakulásához vezet. Ezek közé tartoznak:

Életkor

A kockázat az életkorral nő, a legtöbb esetet 50 év feletti férfiaknál diagnosztizálják.

Családi előzmények

Úgy tűnik, hogy egy közeli férfi rokon – például testvér, apa vagy nagybácsi -, aki prosztatarákban szenvedett, növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A kutatások azt is mutatják, hogy az emlőrákos női rokonok szintén növelhetik a prosztatarák kialakulásának kockázatát.

Elhízás

A legújabb kutatások szerint kapcsolat lehet az elhízás és a prosztatarák között.

Testmozgás

A rendszeres testmozgást végző férfiaknál alacsonyabb a prosztatarák kialakulásának kockázata.

Étrend

A táplálkozás és a prosztatarák közötti összefüggés kutatása folyamatban van. Bizonyított, hogy a magas kalcium tartalmú étrend összefügg a prosztatarák kialakulásának fokozott kockázatával.

Emellett kutatások kimutatták, hogy azoknál a férfiaknál, akik bizonyos tápanyagokat, például a paradicsomban és más piros gyümölcsökben található likopint és a brazil dióban található szelént tartalmazó ételeket fogyasztanak, kevesebb esetben fordul elő prosztatarák.

A prosztatarák diagnosztizálása

Ha olyan tünetei vannak, amelyeket prosztatarák okozhat, forduljon orvoshoz vagy urológushoz.

Nincs egyetlen definitív teszt a prosztatarák meghatározására, ezért orvosa a következő vizsgálatokat elvégzését kérheti:

  • Vizeletminta fertőzés ellenőrzésére;
  • Prosztata-specifikus antigén (PSA) vérvizsgálat;
  • A prosztata vizsgálata (digitális rektális vizsgálat/rektális köhögés).

Prosztata-specifikus antigén (PSA) vizsgálat

A prosztata-specifikus antigén (PSA) a prosztata által termelt fehérje. Minden férfi vérében van egy kis mennyiségű PSA, és ez a mennyiség az életkor előrehaladtával növekszik.

Mivel a prosztatarák növelheti a PSA-termelődést, a prosztata-specifikus antigén (PSA) vizsgálat kimutatja az emelkedett PSA-szintet a vérben, ami a betegség korai stádiumának jele lehet.

A PSA-vizsgálat azonban nem specifikus teszt a prosztatarák kimutatására. A legtöbb prosztatarákos férfinak nem lesz magas a PSA-szintje. A magas PSA-szintű férfiak több mint 65%-a nem kap rákot, mivel a PSA-szint minden férfinál emelkedik az életkor előrehaladtával.

Biopszia

Az urológus a prosztatarák kialakulásának kockázatát számos tényező, többek között a PSA-szint, a digitális rektális vizsgálat eredményei, valamint az életkor és a családi anamnézis alapján értékeli. Ha fennáll a prosztatarák kockázata, kórházba/onkológushoz irányítják, hogy megbeszéljék a további vizsgálatok lehetőségeit.

A leggyakrabban alkalmazott vizsgálat a transzrektális ultrahangos biopszia (TRUS).

A biopszia során egy ultrahangszondát (olyan eszköz, amely hanghullámok segítségével képet készít a test belsejéről) vezetnek be a végbélbe. Ez lehetővé teszi az orvos vagy a szakápoló számára, hogy pontosan lássa, hová kell beszúrni a tűt a végbél falán keresztül, hogy kis mintákat vegyen a prosztataszövetből.

A Gleason pontszám vizsgálata

A szövetmintákat egy laboratóriumban vizsgálják. Ha rákos sejteket találnak, ezeket tovább vizsgálhatják, hogy lássák, milyen gyorsan terjed a rák.

Ezt a mérést Gleason-pontszámnak hívják. Minél alacsonyabb a pontszám, annál kevésbé valószínű, hogy a rák elterjed.

  • Egy 6-os vagy annál alacsonyabb Gleason-pontszám azt jelenti, hogy a rák nem terjedhet tovább;
  • Egy 7-es Gleason-pontszám azt jelenti, hogy a rák mérsékelt valószínűséggel terjedhet.;
  • Egy 8-as vagy annál magasabb Gleason-pontszám azt jelenti, hogy nagy az esélye a rák terjedésének.

További vizsgálatok

Ha nagy az esélye, hogy a betegség a prosztatáról más testrészekre is elterjedhet, további vizsgálatokat javasolnak.

Ezek közé tartozik a mágneses rezonancia (MRI) vagy a számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat – ezek a vizsgálatok részletes képet alkotnak a test belsejéről

A prosztatarák stádiumai

Az orvosok a prosztatavizsgálat, a biopszia és a szkennek eredményeit használják a prosztatarák “stádiumának” (mennyire elterjedt) meghatározására. A rák stádiuma határozza meg, milyen kezelésekre lesz szükség. Ez egy viszonylag bonyolult rendszer, amely sokféle prosztatarákra reflektál.

Az orvosok a prosztatarák stádiumát a TNM (tumor, csomó, metasztázis) segítségével azonosítják:

  • A „T” a daganatot írja le: hogy tapintható-e a DRE vizsgálaton, mennyi rákot találtak a biopszia során (Gleason-pontszám), és hogy átterjedt-e a prosztatáról a közeli szövetekre..
  • Az „N” azt jelzi, hogy a betegség átterjedt-e a nyirokcsomókra (ahol a testben keringő nyirokfolyadék szűrése történik, amelyben a rák gyakran terjed).
  • „Az „M” jelzi, hogy a betegség átterjedt-e (áttétet képzett) a test más részeire.
    Néha egy egyszerűbb numerikus stádiumbesorolást használnak.

A szakaszok a következők:

  • 1. stádium – a rák nagyon kicsi és teljes egészében a prosztatában van.
  • 2. stádium – a rák a prosztatában van, de nagyobb.
  • 3. stádium – a rák átterjedt a prosztatából, és a spermiumokat szállító csövekben növekedhetett.
  • 4. stádium – a rák átterjedt a nyirokcsomókra vagy a test más részeire, beleértve a húgyhólyagot, a végbelet vagy a csontokat; az esetek körülbelül 20-30%-át diagnosztizálják ebben a stádiumban.

A prosztatarák kezelése

A prosztatarákra kapott kezelés az egyéni körülményektől függ.

A jó gondoskodás azt jelenti, hogy a rákot nyomon követik, és gondoskodnak arról, hogy ne alakuljon ki gyorsan növekvő daganat.

Ha kezelésre van szükség, a cél a betegség gyógyítása vagy kontrollálása, hogy az ne rövidítse meg a várható élettartamot, és a lehető legkevésbé befolyásolja a mindennapi életet. Néha, ha a rák már elterjedt, a cél nem a gyógyítás, hanem az élet meghosszabbítása és a tünetek késleltetése.

A daganatos betegeket multidiszciplináris csapatnak kell ellátnia. Ez egy olyan szakemberekből álló csapat, amely együtt dolgozik a legjobb kezelés és ápolás biztosítása, valamint az onkológiai bizottságon belüli döntéshozatal érdekében. A döntés során figyelembe veszik:

  • A rák típusát és méretét;
  • Általános egészségi állapotot;
  • Hogy a betegség a test más részeire is átterjedt-e.

A prosztatarák fő kezelési módjai a következők:

  • Műtét/prosztatektómia;
  • Sugárterápia;
  • Hormonkezelés.

Egyéb kezelések:

  • Brachyterápia;
  • Kemoterápia (például, ha a betegség a test más részeire is átterjedt);
  • Krioterápia;
  • Szteroidok (dexametazon).

Műtét a prosztatarák kezelésére

A radikális prosztatektómia a prosztata sebészi eltávolítása. Ez a kezelés a lokalizált prosztatarák és a lokálisan előrehaladott prosztatarák gyógyítására szolgál.

Mint minden műtétnek, ennek a műtétnek is vannak kockázatai, és lehetnek mellékhatásai:

  • Néhány férfinak gondot okoz a vizeletinkontinencia. Ez néhány apró csepptől a nagy mennyiségű vizeletürítésig terjedhet. A legtöbb férfi esetében azonban ez általában a műtétet követő 3-6 hónapon belül megszűnik. 10-ből körülbelül 2 férfinál jelentkeznek hosszú távú problémák, amelyek tamponhasználatot igényelnek.
  • Egyes férfiaknak nehézséget okoz az erekció elérése. Néhány férfi esetében ez idővel javul, de a férfiak körülbelül felének hosszú távon problémái lesznek.

Sok férfit a radikális prosztataműtét megszabadít a rákos sejtektől. Azonban 3 férfiból körülbelül 1 esetében előfordulhat, hogy a rákos sejteket nem sikerült teljesen eltávolítani, és valószínűsíthető, hogy egy idő után kiújul a rák.

Tanulmányok kimutatták, hogy a prosztataeltávolító műtétet követő sugárkezelés növelheti a gyógyulás esélyét (a halálozás kockázata 60%-kal csökken – forrás: www.thepcap.org).

A radikális prosztataműtét után nem fog többé ejakulálni közösülés közben. Ez azt jelenti, hogy többé nem lesz képes szexuális érintkezés útján gyermeket vállalni. Kérdezheti azonban orvosát a spermaminta tárolásáráról, hogy azt később IVF (in vitro megtermékenyítés) során felhasználhassa.

Sugárterápia a prosztatarák kezelésére

Ez a kezelés a rákos sejtek elpusztítására szolgáló sugárzást alkalmaz. A sugárterápia a lokalizált rák és a helyileg előrehaladott prosztatarák gyógyításának egyik lehetősége. A sugárterápia új fejlesztései (IMRT és VMAT) a műtét komoly alternatívájává teszik ezt a kezelési módszert. Ma már a prosztatarákos betegeknek nem kell műtéten átesniük ahhoz, hogy meggyógyuljanak. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban csak sugárterápiát alkalmaznak.

A sugárterápia nagyon előrehaladott stádiumban is alkalmazható az áttétes prosztatarák progressziójának lassítására és a tünetek enyhítésére.

A legújabb IMRT-VMAT technológiával már lehetséges a daganathoz közeli, veszélyeztetett szervek védelme, hogy a kezelés ne érintse őket.

A sugárterápiát általában ambulánsan, egy közeli kórházban végzik. Rövid, heti ötnapos kezeléseket tartanak, négytől nyolc hétig.

Sugárterápia is alkalmazható:

  • A prosztatára korlátozódó rák kezdeti kezelésére. Az ilyen típusú rákban szenvedő férfiak esetében a kezelés sikerességi aránya nagyjából megegyezik a radikális prosztatektómiát választó férfiakéval.
  • A műtét előtt, hogy a daganat mérete csökkenjen, ami megkönnyíti a sebész munkáját.
  • Műtét után, ha a rákot nem távolították el teljesen vagy kiújult.
  • Ha a betegség nagyon előrehaladott, a daganat méretének csökkentésére, valamint a fájdalom és az esetleges további tünetek enyhítésére.

A sugárterápia rövid távú mellékhatásai a következők lehetnek:

  • Kellemetlen érzés a végbél és a végbélnyílás körül;
  • Hasmenés;
  • Szeméremszőrzet elvesztése;
  • Fáradtság;
  • Hólyaggyulladás.

Lehetséges hosszú távú mellékhatások lehetnek:

  • Képtelenség erekcióra – ez a férfiak körülbelül egyharmadát érinti.
  • Húgyúti inkontinencia – ez 10-ből körülbelül 1-2 férfit érint.

Hormonterápia a prosztatarák kezelésére

A hormonterápiát gyakran alkalmazzák sugárterápiával kombinálva. A sikeres kezelés esélyeinek növelése érdekében például a sugárterápia előtt hormonterápiában részesülhet. Vagy a sugárterápia után hormonterápiát javasolnak, hogy csökkentsék a rákos sejtek visszatérésének esélyét.

A hormonok szabályozzák a prosztata sejtjeinek növekedését. A prosztataráknak különösen a tesztoszteron hormonra van szüksége a növekedéshez. A hormonterápia célja a tesztoszteron hatásának blokkolása, vagy a tesztoszteron termelésének leállításával, vagy azzal, hogy gátolja a szervezet tesztoszteron felhasználását.

A hormonterápia adagolásának három módja van:

  • Injekciók a szervezet tesztoszterontermelésének leállítására, úgynevezett luteinizáló hormon-felszabadító hormon agonista (LHRH) terápiával.
  • A tesztoszteron termelését gátló vagy csökkentő tabletták, az úgynevezett antiandrogén kezelés.
  • Kombinált LHRH antiandrogén kezelés.

A hormonkezelés főbb mellékhatásait a tesztoszteronra gyakorolt hatása okozza. A kezelés abbahagyásával általában megszűnnek. A mellékhatások közé tartozik a nemi vágy csökkenése és a merevedési zavar (ez a hatás gyakoribb az LHRH-kezelésnél, mint az antiandrogén kezelésnél).

Egyéb lehetséges mellékhatások:

  • Hőhullámok;
  • Izzadás;
  • Súlygyarapodás;
  • Mellduzzanat.

Olvassa el még: