Keresés
Close this search box.

Vastagbélrák

Romániában a vastagbélrák gyakorisága gyorsan növekszik. Az incidencia és a mortalitás az elmúlt 20 évben megduplázódott, 2000-ben 17,74/100 000 lakos volt; 2006-ban 8240 új esetet regisztráltak, ezzel Romániát a betegség átlagos incidenciájával rendelkező országok közé sorolta. Az elmúlt két évben a vastagbélrák lett a második vezető rákos halálok (a tüdőrák után, de megelőzve a gyomorrákot), 2002-ben 4150 halálesettel (19,05/100 000 lakos), 2006-ban pedig 4860 halálesettel.


A férfiak és nők aránya 1,3. Az esetek kevesebb mint 3%-a fordul elő 40 év alattiaknál. Az előfordulási gyakoriság 45 év felett gyorsan nő, minden egyes életévtizedben megduplázódik.

A vastagbélrák tünetei

Előfordulhat, hogy a korai stádiumban lévő vastagbélrák semmilyen tünetet nem mutat; és az előrehaladott vastagbélrák egyes tünetei kevésbé súlyos egészségügyi problémákkal, például aranyérrel küzdő embereknél is jelentkezhetnek.

Keresse fel orvosát, ha az alábbi tünetek bármelyikét észleli.

A vastagbélrák kezdeti tünetei a következők:

  • Vér a székletben vagy vérzés a végbélből;
  • A szokásos székelési szokások három hétnél hosszabb ideig tartó megváltozása, például hasmenés, székrekedés vagy a szokásosnál gyakoribb székletürítés;
  • Hasi fájdalom;
  • Megmagyarázhatatlan fogyás.

A vastagbélrák előrehaladtával néha vérzést okozhat a bélben. Ez végül a vörösvértestek hiányához vezethet a szervezetben, amit vérszegénységnek nevezünk.

A vérszegénység tünetei közé tartozik a fáradtság és a légszomj.

Bizonyos esetekben a vastagbélrák elzáródást okozhat a bélben. A bélelzáródás tünetei a következők:

  • • Puffadt érzés, általában a köldök körül;
  • • Hasi fájdalom;
  • • Székrekedés;
  • • Hányás.

A vastagbélrák okai és kockázati tényezői

A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek a test egy adott területén túl gyorsan osztódnak és szaporodnak. Ilyenkor egy tumornak nevezett szövetdarab keletkezik.

A vastagbélrák legtöbb esetben először a bél belső bélfalán lévő sejtcsomókban alakul ki. Ezeket a csomókat polipoknak nevezik. A polipok kifejlődése nem feltétlenül jelenti azt, hogy vastagbélrákos lesz.

Még nem ismert pontosan, hogy mi okozza a rák kialakulását a bélben. A kutatások azonban kimutatták, hogy számos olyan tényező van, amely növelheti a kialakulásának esélyét.

Életkor

A bélrákkal diagnosztizált emberek körülbelül 2/3-a 60 év feletti.

Családi előzmények

Bizonyítékok vannak arra, hogy a vastagbélrák genetikailag öröklődhet. A vastagbélrákban megbetegedettek mintegy 20%-ának van olyan közeli rokona (anya, apa, testvér) vagy másodfokú rokona (nagyapa, nagybácsi vagy nagynéni), aki szintén vastagbélrákban szenvedett.

Becslések szerint, ha van olyan közeli hozzátartozója, akinek már volt vastagbélrákja, a vastagbélrák kialakulásának kockázata megduplázódik. Ha két közeli hozzátartozójának is volt már vastagbélrákja, a kockázata a négyszeresére nő.

Étrend

Számos bizonyíték utal arra, hogy a vörös és feldolgozott húsokban gazdag étrend növelheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ezért az egészségügyi minisztérium azt tanácsolja azoknak, akik naponta több mint 90 gramm (főtt hús súlya) vörös és feldolgozott húst fogyasztanak, hogy a bevitelüket csökkentsék 70 grammra.

Arra is van bizonyíték, hogy a rostban gazdag és kevés telített zsírt tartalmazó étrend segíthet csökkenteni a vastagbélrák kockázatát. A rákszakértők szerint ez azért van így, mert ez a fajta étrend rendszeres bélmozgásra ösztönöz.

Dohányzás

A cigarettázóknál 25%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki vastagbélrák, egyéb rákos megbetegedések és szívbetegségek, mint a nem dohányzóknál.

Alkoholfogyasztás

Egy nagyszabású tanulmány, az EPIC-tanulmány kimutatta, hogy az alkohol összefüggésbe hozható a vastagbélrák kockázatával. Még a kis mennyiségű alkohol is fokozhatja a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Az EPIC-tanulmány megállapította, hogy minden napi két uncia alkohol után, amit valaki megiszik, 8%-kal nő a vastagbélrák kialakulásának kockázata.

Elhízás

Az elhízás összefügg a vastagbélrák fokozott kockázatával. Az elhízott férfiaknál 50%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki vastagbélrák, mint a normál testsúlyúaknál. A nagyon elhízott férfiaknál, akiknek a testtömegindexe (BMI) meghaladja a 40-et, kétszer nagyobb a vastagbélrák kialakulásának valószínűsége.

Az elhízott nőknél kissé megnő a betegség kialakulásának kockázata, a nagyon elhízott nőknél pedig 50%-kal nagyobb a vastagbélrák kialakulásának valószínűsége, mint a normál testsúlyú nőknél.

Szedentarizmus

A mozgásszegény életmódú embereknél nagyobb a vastagbélrák kialakulásának kockázata. A mindennapos testmozgással csökkentheti a vastagbélrák és más rákos megbetegedések kockázatát. A kockázat akár ötödével is csökkenthető, ha minden nap egy óra megerőltető testmozgást vagy két óra mérsékelt testmozgást (például porszívózást vagy sétát) végez.

Emésztési zavarok

Egyes betegségek miatt nagyobb a vastagbélrák kialakulásának kockázata. A Crohn-betegségben (vastagbélgyulladásban) szenvedőknél 2-3-szor nagyobb a vastagbélrák kialakulásának valószínűsége. A vastagbélrák kialakulásának kockázata sokkal nagyobb a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedőknél, és közülük 20-ból 1 embernél alakul ki a betegség.

Genetikai betegségek

Két ritka örökletes betegség okozhat vastagbélrákot. Ezek a következők:

  • Familiáris adenomatosus polyposis (FAP).
  • Örökletes nem polipózisos vastagbélrák (HNPCC).

A vastagbélrák diagnosztizálása

Amikor először keresi fel háziorvosát, meg fogja kérdezni a tüneteiről és arról, hogy a családjában előfordult-e vastagbélrák.

Ezután fizikális vizsgálatot végez, amelyet digitális végbélvizsgálatnak (DRE) neveznek.

A DRE vizsgálat hasznos módja a végbélben lévő látható csomó ellenőrzésének. A végbélrákos esetek 40-80%-ában kimutatható.

A vastagbélrák diagnózisának megerősítésére általában két vizsgálatot használnak:

  • A szigmoidoszkópia a végbél és a vastagbél egy részének vizsgálata.
  • A kolonoszkópia a teljes vastagbél vizsgálata.

Szigmoidoszkópia

A szigmoidoszkópia egy szigmoidoszkópnak nevezett eszközt használ, amely egy vékony, hajlékony cső, amelyet fényszórós kis kamerához csatlakoztatnak.

A szigmoidoszkópot a végbélbe vezetik, majd felfelé irányítják a bélbe. A kamera képeket jelenít meg egy monitoron. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy ellenőrizze a végbélben vagy a bélben lévő rendellenes területeket, amelyek rákos megbetegedés következményei lehetnek.

A szigmoidoszkópia alkalmazható olyan kis szövetminták eltávolítására is, amelyekről feltételezhető, hogy rákosak, így laboratóriumban vizsgálhatók. Ezt az eljárást biopsziának nevezik.

A szigmoidoszkópia általában nem fájdalmas, de lehet kellemetlen. A legtöbb ember a vizsgálat befejezése után hazamegy.

Kolonoszkópia

A kolonoszkópia hasonló a szigmoidoszkópiához, kivéve, hogy egy hosszabb csövet, úgynevezett kolonoszkópot használnak a teljes bél vizsgálatára.

A bélnek üresnek kell lennie, amikor a kolonoszkópiát elvégzik, ezért a vizsgálat előtt néhány napig speciális diétát, a vizsgálat reggelén pedig hashajtót (a bél kiürülését segítő gyógyszert) kap.

Ön nyugtatót kap, hogy ellazuljon, majd az orvos behelyezi a kolonoszkópot a végbélbe, és végigviszi a vastagbél mentén. A szigmoidoszkóphoz hasonlóan a kolonoszkópot biopszia, valamint az esetleges kóros területeket bemutató felvételek készítésére lehet használni.

A kolonoszkópia körülbelül egy órát vesz igénybe; a legtöbb ember hazamehet, miután kiheverte a nyugtatót. A beavatkozás után egy ideig valószínűleg álmos lesz, ezért gondoskodjon arról, hogy valaki hazavigye.

További vizsgálatok

Ha a vastagbélrák diagnózisa megerősítést nyer, általában két okból további vizsgálatokat végeznek:

  • Ellenőrizni, hogy a rák elterjedt-e a bélből a test más részeire;
  • Segít eldönteni, hogy melyik a leghatékonyabb kezelés az ön számára.

Ezek a vizsgálatok a következők lehetnek:

  • Komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonanciás (MRI) vizsgálat, amely részletes képet ad a bélről és más szervekről.
  • Az ultrahang vizsgálatokkal más szervek, például a máj belsejébe is be lehet tekinteni, hogy meg lehessen állapítani, hogy a rák átterjedt-e ezekre a területekre.
  • Mellkasi röntgenfelvétel, amely a szív és a tüdő állapotának felmérésére használható.
  • Vérvizsgálat egy speciális fehérje, az úgynevezett tumormarker kimutatására, amelyet a rákos sejtek bocsátanak ki a vastagbélrák egyes eseteiben.

Stádiumok és fokozatok

A fenti vizsgálatok és tesztek elvégzése után meg kell tudni határozni a rák stádiumát és fokozatát. A stádium meghatározás arra utal, hogy a rák milyen előrehaladott állapotban van. A besorolási fokozat arra utal, hogy a rák mennyire agresszív és mennyire lehetséges a terjedése.

  • • I. stádium – a rák még mindig a bélnyálkahártyában vagy a végbélben van.
  • • II. stádium – a rák átterjedt a beleket körülvevő izomrétegre.
  • • III. stádium – a rák átterjedt a közeli nyirokcsomókra.
  • • IV. stádium – a rák átterjedt a test egy másik részére, például a májra.

Ez egy egyszerűsített útmutató. A II. stádium további A és B kategóriára, a III. stádium pedig A, B és C kategóriára oszlik.

A vastagbélráknak három kategóriája van:

  • Az I. fokozatú rák olyan ráktípus, amely lassan növekszik, és nem valószínű, hogy a beleken túlra terjed.
  • A II. fokozatú rák olyan típusú daganat, amely mérsékelten növekszik, és közepes eséllyel terjed a beleken túlra.
  • A III. fokozatú daganat olyan típusú rák, amely gyorsan növekszik, és nagy eséllyel terjed a beleken túlra.

A vastagbélrák kezelése

A vastagbélrákban szenvedő embereket multidiszciplináris csapatnak kell ellátnia. Ez egy olyan szakemberekből álló csapat, amely együtt dolgozik a legjobb kezelés és gondozás biztosítása, valamint az onkológiai bizottságon belüli döntéshozatal érdekében. A döntések figyelembe veszik:

  • A rák típusát és méretét;
  • Stádiumbeosztását;
  • Ha a rák átterjedt a test más részeire.
  • Általános egészségi állapotot;

A vastagbélrák fő kezelési módja általában a műtét, de körülbelül 5-ből 1 esetben a rák túl előrehaladott ahhoz, hogy műtéttel eltávolítható legyen, és sugárterápiát alkalmaznak. Ha műtéten esik át, esetétől függően kemoterápiára, sugárkezelésre vagy biológiai terápiára is szükség lehet.

Műtét - vastagbélrák

Ha a rák korai stádiumban van, lehetőség van a vastagbél falának csak egy kis részének eltávolítására. Ezt az eljárást helyi kimetszésnek nevezik.

Ha a rák átterjedt a vastagbelet körülvevő izmokra, általában a vastagbél teljes részét el kell távolítani. A vastagbél részleges eltávolítását kolektómiának nevezik.

A rák helyétől függően a lehetséges műtéti eljárások a következők:

  • A rák helyétől függően a lehetséges műtéti eljárások a következők:
  • Transzverzális kolektómia – amikor a vastagbél középső részét távolítják el;
  • Jobb oldali hemikolektómia – a vastagbél jobb felének eltávolítása;
  • Sigmoid kolektómia – amikor a vastagbél alsó részét távolítják el;

A kolektómiát kétféleképpen lehet elvégezni:

  • A nyílt kolektómia során a sebész nagy bemetszést ejt a hasüregben, és eltávolítja a vastagbél egy részét.
  • A laparoszkópos kolektómia egyfajta „kulcslyuk műtét”, amelynek során a sebész több apró bemetszést ejt a hasüregben, és kamera által vezetett speciális műszerekkel eltávolítja a vastagbél egy részét.

Mindkét technikát egyformán hatékonynak tartják a rák eltávolításában, és hasonló szövődményi kockázattal járnak. A laparoszkópos kolektómiák előnye a gyorsabb felépülési idő és a kevesebb műtét utáni fájdalom.

A laparoszkópos kolektómiának ma már minden vastagbélrákműtétet végző kórházban elérhetőnek kell lennie, bár nem minden sebész végzi ezt az eljárástípust. Ha a kulcslyuk technikát alkalmazó vastagbélrák műtétet fontolgatja, beszélje meg ezt sebészével.

A műtét során a közeli nyirokcsomókat is eltávolíthatják. A vastagbélrák műtétje után a bélvégeket általában összekötik, de rendkívül ritkán ez nem lehetséges, és sztómára van szükség.

Sztóma műtét

Bizonyos esetekben a sebész dönthet úgy , hogy a vastagbélnek meg kell gyógyulnia a rekonstrukció előtt, vagy a vastagbél túl nagy részét távolították el ahhoz, hogy a rekonstrukció lehetséges legyen.

Ebben az esetben meg kell találni a módját annak, hogy a salakanyagot úgy távolítsuk el a szervezetből, hogy a széklet ne haladjon át a végbélnyíláson. Ezt a sztómaműtét révén lehet megtenni.

A sztómaműtét során a sebész egy kis lyukat vág a hasüregben, amelyet sztómának neveznek. Ezt a beavatkozást kétféleképpen lehet elvégezni.

  • Az ileosztómia az az eljárás, amelynek során a sztómát a has jobb oldalán végzik. A vékonybelet leválasztják a vastagbélről és a sztómához csatlakoztatják, a vastagbél többi részét pedig lezárják. Önnek egy zsákot kell viselnie a sztómára kötve, hogy összegyűjtse a salakanyagot.
  • A kolosztómia az az eljárás, amelynek során az alhasban sztómát helyeznek el, és a vastagbél egy részét eltávolítják és a sztómához kötik. Az ileosztómiához hasonlóan egy zsákot kell viselnie a salakanyag összegyűjtésére.

A legtöbb esetben a sztóma ideiglenes, és eltávolítható, amint a vastagbél működése helyreállt a műtét után. Ez legalább 9 hétig tart. A sztómára szakosodott nővérek tanácsot adnak a sztóma legjobb helyével, valamint a sztóma lefedésére és a hulladékok összegyűjtésére szolgáló legjobb zsák típusával kapcsolatban.

A kolektómia elvégzése előtt a kezelőorvos elmondja, hogy véleménye szerint szükség lesz-e a sztómaműtétre, valamint annak valószínűségét, hogy szükség lesz-e ideiglenes vagy végleges ileosztómiára vagy kolosztómiára.

Műtéti beavatkozás - végbélrák

A végbélrák kezelésére két általános sebészeti eljárás alkalmazható:

  • Alacsony elülső reszekció

Az alacsony elülső rezekció olyan esetek kezelésére szolgál, amikor a rák a végbél felső részén található. A sebész bemetszést ejt a hasüregben, és eltávolítja a végbél felső részét, valamint a környező szöveteket, hogy biztosítsa a rákos sejteket tartalmazó összes nyirokcsomó eltávolítását. Ezután a vastagbelet a végbél leghátsó részébe vagy a végbélcsatorna felső részébe helyezik. Néha a vastagbél végét a végbél helyettesítésére szolgáló belső tasakká alakítja. Valószínűleg ideiglenes sztómára lesz szüksége, hogy az ízületnek legyen ideje a gyógyulásra.

  • Rezecţie abdominoperineală

Rezecţia abdominoperineală este utilizată pentru a trata cazurile în care cancerul se află în porţiunea cea mai caudală a rectului. În acest caz, va fi necesar să îndepărtaţi rectul în întregime şi muşchii din jur pentru a reduce riscul de recidivare a cancerului în aceeaşi zonă. Acest lucru implică îndepărtarea anusului şi, de asemenea, a muşchilor sfincter, astfel încât să nu existe nicio opţiune cu excepţia efectuării unei stome permanente după operaţie. Chirurgii de cancer intestinal fac tot posibilul pentru a evita efectuarea operaţiilor pentru plasarea stomelor permanente.

A műtét mellékhatásai

A legtöbb orvos a sugárterápiát a műtét előtt részesíti előnyben, mert ez megkönnyítheti a rák eltávolítását, különösen akkor, ha a rákos sejtek mérete és/vagy elhelyezkedése megnehezítheti a műtétet.

Kemoterápia a vastagbélrák kezelésében

A kemoterápia háromféleképpen alkalmazható a vastagbélrák kezelésére:

  • Végbélrák műtét előtt adják sugárterápiával kombinálva.
  • Műtét után adják a rák kiújulásának megelőzésére.
  • Az előrehaladott vastagbélrák terjedésének lassítására és a tünetek ellenőrzésére adják (palliatív kemoterápia).

A vastagbélrák kemoterápiája általában a rákos sejteket elpusztító gyógyszerek kombinációjának szedését jelenti. A gyógyszerek adhatók tabletta formájában (orális kemoterápia), a karba vagy a mellkasba adott infúzióval (intravénás kemoterápia) vagy a kettő kombinációjaként.

A rák stádiumától és fokozatától függően egy intravénás kemoterápiás kezelés néhány órától néhány napig tarthat.

A legtöbb ember egy vagy két hétig rendszeresen napi kemoterápiás kezelésben részesül, majd egy újabb hétig szünetet tart a kezelésben.
Egy kemoterápiás kezelés akár hat hónapig is eltarthat, attól függően, hogy mennyire jól reagál a kezelésre.

O cură de chimioterapie poate dura până la şase luni în funcţie de cât de bine răspundeţi la tratament.

A kemoterápia mellékhatásai a következők:

  • Fáradtság;
  • Émelygés, hányás;
  • Hasmenés;
  • Szájfekélyek;
  • Hajhullás;
  • Bőrpír és fájdalom a tenyérben és a talpon;
  • Zsibbadás, bizsergés vagy égő érzés a kezekben, lábakban és a nyakban.
    Ezek a mellékhatások fokozatosan elmúlnak, amint a kezelés véget ér. Általában három-hat hónapig tart, amíg a haj visszanő.

A kemoterápia gyengítheti az immunrendszert is, ami sérülékenyebbé teszi a fertőzésekkel szemben.

A lehető leghamarabb értesítse ápoló csapatát vagy orvosát, ha a fertőzés lehetséges jeleit mutatja, beleértve a következőket:

  • 38º C (100,4º F) vagy magasabb testhőmérséklet (láz);
  • Hirtelen általános rossz közérzet.

A kemoterápiában használt gyógyszerek átmeneti károsodást okozhatnak a férfiak spermiumaiban és a nők petesejtjeiben. Ez azt jelenti, hogy a teherbe esett nők vagy a gyermekvállalás előtt álló férfiak számára a magzat egészségét veszélyezteti. Ezért ajánlott biztonságos fogamzásgátlást alkalmazni a kemoterápiás kezelés alatt és a kezelés befejezése után még egy évig.

Sugárterápia a vastagbélrák kezelésében

Három fő módja van annak, hogy a sugárterápiát vastagbélrák kezelésére használják. Ezek a következők:

  • Műtét előtt adják végbélrák esetén.
  • Előrehaladott vastagbélrák esetén a tünetek csillapítására és a rák terjedésének lassítására használják (úgynevezett palliatív sugárterápia).
  • Műtét után adják be, ha bizonytalan, hogy az összes rákos sejtet sebészileg eltávolították-e.

A külső sugárterápiát általában naponta, a hét öt napján adják, hétvégén szünettel. A daganat méretétől függően 1-5 hetes kezelésre lehet szüksége. A sugárterápiás ülések rövidek és csak 5-10 percig tartanak.

A legújabb IMRT-VMAT technológiával már lehetséges a daganathoz közeli szervek védelme, hogy a kezelés ne érintse őket.

A palliatív sugárterápiát általában rövid, napi ülésekben adják, a kezelés időtartama 2-3 naptól 10 napig terjed.

A sugárterápia rövid távú mellékhatásai a következők:

  • Émelygés;
  • Fáradtság;
  • Hasmenés;
  • A végbél és a medence körüli bőr égése és irritációja (úgy néz ki és olyan érzés, mint a leégés);
  • Gyakori vizelési inger;
  • Égő érzés vizelés közben.

Ezek a mellékhatások a sugárterápiás kezelés végeztével elmúlnak. Tájékoztassa ápoló csapatát, ha a kezelés mellékhatásai zavaróvá válnak. Gyakran további kezelések állnak rendelkezésre, hogy segítsenek jobban megbirkózni a mellékhatásokkal.

A sugárterápia hosszú távú mellékhatásai a következők:

  • Gyakoribb vizelési vagy székelési kényszer;
  • Vér a vizeletben és a székletben;
  • Meddőség;
  • Impotencia férfiaknál;
  • Ha gyermeket szeretne, lehetőség van arra, hogy a kezelés megkezdése előtt spermium- vagy petesejtmintát tároljon, hogy azokat a jövőbeni termékenységi kezelésekhez felhasználhassa.

A kezelési terve

Az ajánlott kezelési terv a vastagbélrák stádiumától és elhelyezkedésétől függ.