Keresés
Close this search box.

Méhnyakrák

Általánosságok

A méhnyakrák a mellrák után a második leggyakoribb ráktípus, amely a romániai nőket érinti, különösen a szexuálisan aktív, 30 év feletti nőket. Évente körülbelül 4000 nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot.

A méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák tünetei nem mindig nyilvánvalóak, és előfordulhat, hogy nincsenek figyelmeztető jelek, amíg a betegség el nem éri az előrehaladott stádiumot. Ezért nagyon fontos a bizonyos potenciálisan rákos elváltozások rendszeres szűrése és a legalább évente elvégzett Papanicolau kenetvizsgálat.

Rendellenes vérzés

A legtöbb esetben a hüvelyi vérzés a méhnyakrák első látható tünete. Általában a nemi közösülés után jelentkezik.

Minden olyan vérzés, amely a menstruációtól eltérő időpontban jelentkezik, szintén rendellenesnek minősül.

A méhnyakrák egyéb tünetei lehetnek:

  • Fájdalom a hüvelyben vagy annak környékén a nemi közösülés során;
  • Kellemetlen szagú hüvelyváladék;
  • Fájdalom vizeléskor.

Előrehaladott méhnyakrák

Ha a rák átterjed a méhnyakról a szomszédos szövetekre és szervekre, számos más tünetet is kiválthat, többek között:

  • Székrekedés;
  • Vér jelenléte a vizeletben (haematuria);
  • A hólyagszabályozás elvesztése (vizeletinkontinencia);
  • Csontfájdalom
  • Az egyik láb duzzanata;
  • Az egyik vagy mindkét vese duzzanata, amely a vizelet felhalmozódása miatt deformálódhat, és súlyos fájdalmat okozhat az oldalsó vagy hátsó régióban;
  • A bél- és hólyagszokások megváltozása;
  • Étvágytalanság;
  • Fogyás;
  • Fáradtság és energiahiány.

A méhnyakrák okai és kockázati tényezői

Humán papillomavírus (HPV).

A méhnyakrák szinte valamennyi esete olyan nőknél fordul elő, akik korábban humán papillomavírussal (HPV) fertőződtek. A HPV valójában egy víruscsoport neve, nem pedig egyetlen vírusé. Több mint 100 különböző típus létezik.

A HPV a nemi közösülés során terjed, és gyakran előfordulónak tekintik.

Becslések szerint minden harmadik nő HPV-fertőzést kap a rendszeres szexuális élet megkezdését követő két éven belül.

A HPV egyes típusai nem okoznak kimutatható tüneteket, és a fertőzés kezelés nélkül elmúlik.

Méhnyaklaphám rákelőző állapota, cervicalis intraepithelialis neoplasia (CIN)

A méhnyakrák általában több év alatt alakul ki. A rák kialakulása előtt a méhnyak sejtjei gyakran mutatnak elváltozásokat, amelyeket cervicalis intraepithelialis neoplasiának (CIN) neveznek. A CIN egy rákot megelőző állapot. A rákot megelőző állapotok nem jelentenek közvetlen egészségügyi kockázatot, de teljesen előrehaladott rákká fejlődhetnek. A legtöbb CIN-ben szenvedő nőnél azonban nem alakul ki méhnyakrák.

Egyéb kockázati tényezők

Az ismert kockázati tényezők közé tartoznak:

  • Dohányzás – a dohányzó nőknél kétszer nagyobb a méhnyakrák kockázata, mint a nemdohányzóknál; ennek oka a dohány vegyi anyagainak a méhnyaksejtekre gyakorolt káros hatása lehet.
  • Legyengült immunrendszer – ez lehet bizonyos gyógyszerek, például az immunszuppresszív gyógyszerek használatának eredménye, amelyeket az adományozott szervek kilökődésének megakadályozására használnak, vagy olyan betegség, mint a HIV/AIDS következménye.
  • Szájon át szedhető fogamzásgátló tabletták több mint öt éve történő használata – a fogamzásgátló tablettákat szedő nőknél a méhnyakrák kialakulásának kockázata kétszer nagyobb, mint azoknál a nőknél, akik nem használnak fogamzásgátló tablettákat.
  • Gyermekek (minél több gyermeke van, annál nagyobb a kockázat) – a kétgyermekes nőknél kétszer nagyobb a méhnyakrák kialakulásának valószínűsége, mint azoknál, akiknek egyáltalán nincs gyermekük. A méhnyakrák és a gyermekvállalás közötti kapcsolat oka nem világos. Az egyik elmélet szerint a terhesség során bekövetkező hormonális változások a méhnyakat érzékenyebbé tehetik a HPV hatásaira.

A méhnyakrák diagnosztizálása

Ha felmerül a méhnyakrák gyanúja (pl. rendellenes hüvelyi vérzés miatt), a nőgyógyász valószínűleg azt fogja javasolni, hogy vizsgáltassa meg magát nemi betegségre.

A chlamydiosis a Chlamydia baktériumfertőzés, amely szexuális érintkezés útján terjed, és világszerte az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, amely miatt a nőknek rendellenes hüvelyi vérzésük van. A Chlamydia-fertőzés növeli a HIV (humán immunhiány vírus) fertőzés kockázatát, kitettség esetén. A fertőzött anya a szülés során is átadhatja a fertőzést a gyermekének.

A chlamydia tesztelése feltételezi a méhnyakból történő kis mintavételt vagy vizeletvizsgálatot.

Kolposzkópia

Ha a méhnyakszűrés eredménye rendellenes, vagy ha a tünetei arra utalnak, hogy méhnyakrákja lehet, nőgyógyásza kolposzkópiát végezhet. Ez egy belső hüvelyi vizsgálat, amelyet a méhnyak rendellenességeinek megállapítására végeznek. A méhnyak vizsgálata mellett a nőgyógyásza kis szövetmintát vehet biopszia céljából, hogy mikroszkóp alatt megvizsgálhassa, vannak-e rákos sejtek. A kolposzkópia egyszerű, nem invazív eljárás. A vizsgálat körülbelül 10-15 percig tart, és néhány percig hüvelyi irritációt és égő érzést okozhat. Célszerű a vizsgálatot a menstruáció kezdete után egy héttel időzíteni.

Konizáció

Ha a nőgyógyász nem látja megfelelően a méhnyakát kolposzkóp segítségével, akkor lehet, hogy konizációra van szükség. A konizáció egy kisebb sebészeti beavatkozás, amelyet kórházban végeznek, általában helyi érzéstelenítéssel.

Az eljárás során a méhnyakból egy kis kúp alakú vagy henger alakú mintát vesznek, és mikroszkóp alatt vizsgálják meg a rákos sejteket. Az eljárást követően akár négy hétig is előfordulhat hüvelyi vérzés. A menstruációhoz hasonló fájdalmat is tapasztalhat. A konizációra általában Papanicolau tesztet, kolposzkópiát és szükség esetén célzott biopsziát követően kerül sor.

További vizsgálatok

Ha a biopszia eredményei arra utalnak, hogy méhnyakrákja van, és fennáll a veszélye annak, hogy a rák továbbterjedt, további vizsgálatokra lehet szükség annak megállapítására, hogy a rák milyen messzire terjedt. Ezek a vizsgálatok a következők lehetnek:

  • A kismedence általános érzéstelenítésben végzett vizsgálata – a méh, a hüvely, a végbél és a húgyhólyag rákszűrése érdekében.
  • Vérvizsgálat – amely segíthet a máj, a vese és a csontvelő állapotának felmérésében.
  • Számítógépes tomográfia (CT-vizsgálat) 3.2. – ezzel a módszerrel a testről belső felvételeket készítenek, amelyeket számítógép segítségével részletes háromdimenziós képekké állítanak össze; a CT hasznos a rákos daganatok lokalizálására és annak ellenőrzésére, hogy a rákos sejtek nem terjedtek-e el.
  • Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) – ez a fajta vizsgálat erős mágneses tereket és rádiófrekvenciás hullámokat használ, hogy részletes képeket készítsen a test belsejéről; ez a módszer a rák kiterjedésének vizsgálatára is használható.
  • Mellkasröntgen – ez jelzi, hogy a rák átterjedt-e a tüdőre.
  • Pozitronemissziós tomográfia (PET) – ez a módszer hasonló az MRI-hez, azzal a különbséggel, hogy azt is meg tudja mutatni, hogy a test különböző szervei mennyire jól működnek; ez a fajta vizsgálat használható annak megállapítására, hogy a beteg mennyire reagál a kezelésre.

Stádiumbeosztás

A stádiumbeosztás annak mérése, hogy a rák milyen mértékben terjedt el. Minél alacsonyabb a stádium, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kezelés befejeződik. Így a méhnyakrákot 5 stádiumba sorolják:

  • Nulladik stádium (rák előtti stádium) – a méhnyakon nincsenek rákos sejtek, de vannak olyan biológiai változások, amelyek a jövőbeni rák kialakulását okozhatják; ezt a stádiumot cervicalis intraepithelialis neoplasiának (CIN) nevezik.
  • I. stádium – a rák még csak a méhnyakon van.
  • II. stádium – a rák a méhnyakon kívülre, a hüvely felső szakaszára vagy a szomszédos szövetekre terjedt.
  • III. stádium – a rák átterjedt a hüvely alsó szakaszára és/vagy a kismedencei szövetekre.
  • IV. stádium – a rák átterjedt a belekre, a húgyhólyagra vagy – nagyon előrehaladott esetben – a tüdőre.

A méhnyakrák kezelése

A méhnyakrákban szenvedőket multidiszciplináris csapatnak kell ellátnia, azaz olyan szakemberek csapatának, akik együtt dolgoznak a legjobb kezelés biztosítása érdekében. Ők alkotják az onkológiai bizottságot.

Műtét, mint a méhnyakrák kezelése

A méhnyakrák műtétjének három fő típusa létezik. Ezek a következők:

  • Radikális trachelectomia – a méhnyakat, a szomszédos szöveteket és a hüvely felső részét eltávolítják, de a méhet nem érintik.
  • Radikális méheltávolítás – a méhnyak és a méh eltávolítása; a rák stádiumától függően szükség lehet a petefészkek és a petevezetékek eltávolítására is.
  • Kismedencei exenteráció – összetett műtét, amely eltávolítja a méhnyakat, a hüvelyt, a méhet, a húgyhólyagot, a petefészkeket, a petevezetékeket és a végbelet.

Sugárterápia mint a méhnyakrák kezelése

A sugárterápia ellenőrzött dózisú sugárzást alkalmaz a rákos sejtek elpusztítására. A méhnyakrák esetében ezt a fajta sugárterápiát gyakran kis dózisú kemoterápiával együtt alkalmazzák. A külső sugárterápiát általában naponta, a hét 5 napján adják, hétvégén szünettel. A daganat méretétől függően 1-6 hetes kezelésre lehet szüksége. Minden egyes sugárterápiás kezelés rövid, és körülbelül 5-10 percig tart.

A sugárterápia egy másik típusa az úgynevezett belső sugárterápia vagy brachyterápia. A méhnyakrák kezelésére a radioaktív sugárforrást a hüvelybe helyezik. Ez közvetlenül arra a területre juttatja a nagy dózisú sugárzást, ahol a rákos sejtek a legkönnyebben megtalálhatók, és ez segít minimalizálni a sugárzás egészséges szövetekre gyakorolt hatását. A készüléket naponta egyszer, mindössze néhány percre helyezik a hüvelybe vagy a méhbe, és a kezelést háromszor-ötször megismétlik, ami kényelmessé teszi ezt a kezelést a betegek számára. A kezelést ambulánsan végzik, és a kezelésen átesett nőknek nem kell éjszakára kórházban maradniuk, mivel a kezelés alatt folytathatják szokásos napi tevékenységeiket.

A sugárterápia az egyetlen kezelés, amelyet a korai stádiumú rák esetében alkalmaznak. Kemoterápiával kombinálható az előrehaladott második, harmadik és korai negyedik stádiumú méhnyakrák kezelésére.

A sugárterápiát néha a műtét után alkalmazzák. Előrehaladott rákos megbetegedéseknél (amikor a rák nagyon nagymértékben átterjedt más szervekre) a sugárterápia palliatív kezelésként alkalmazható a vérzés és a fájdalom csillapítására.

A legújabb IMRT-VMAT technológiával már lehetséges, hogy a daganathoz közeli, veszélyeztetett szerveket megóvják a kezelés hatásától, ugyanakkor nagy dózisokat juttathatnak a daganatba.

Egyes betegek számára a sugárterápia jelenti az egyetlen reményt arra, hogy megszabaduljanak a rákbetegségtől.

A mellékhatások közé tartoznak:

  • Hasmenés;
  • Fájdalom vizeléskor;
  • Vérzés a hüvelyből vagy a végbélből;
  • Fáradtságérzet (kimerültség);
  • Rosszullét (szédülés);
  • Gyulladt bőr a kismedencei régióban, hasonlóan a leégéshez;
  • A hüvely szűkülete, ami fájdalmasabbá teszi a közösülést;
  • Meddőség;
  • Petefészek-károsodás, amely általában a menopauza korai kezdetét váltja ki (ha a menopauza még nem következett be);
  • Hólyag- és bélkárosodás, ami vizeletinkontinenciához vezethet.

Kemoterápia mint a méhnyakrák kezelése

A kemoterápia kombinálható sugárterápiával a rák kezelésére; vagy palliatív kezelési módszerként is alkalmazható előrehaladott IV. stádiumban, így lassítva a rák progresszióját és enyhítve a tüneteket (palliatív kemoterápia).

A kemoterápia során vagy egyetlen kemoterápiás gyógyszert, vagy különböző gyógyszerek kombinációját alkalmazzák a rákos sejtek elpusztítására. Általában ambuláns intravénás infúzióval adják be, így az adag beadása után hazamehet.

Ezek a gyógyszerek az egészséges szöveteket is elpusztíthatják, és gyakoriak a mellékhatások. Ezek közé tartoznak:

  • Rosszullét/fájdalom (hányás);
  • Hasmenés;
  • Állandó fáradtságérzet;
  • Vérszegénység;
  • Szájfekélyek;
  • Étvágytalanság;
  • Hajhullás – a hajnak a kemoterápiás kezelés befejezése után három-hat hónapon belül vissza kell nőnie – bár nem minden kemoterápiás gyógyszer okoz hajhullást;
  • Vesekárosodás (bizonyos típusú kemoterápiák esetén).

Az onkológiai bizottság a méhnyakrák stádiumától függő kezelési tervet javasol. Ez lehet az egyik kezelés vagy ezek kombinációja:

  • A nulladik stádiumú méhnyakrák (cervicalis intraepithelialis neoplasia) esetében – a kóros sejteket eltávolítják, amely eljárás különböző módszerekkel végezhető, beleértve a sejtek „elégetését” szolgáló lézer vagy a sejteket fagyasztással eltávolító eszköz használatát.
  • Az I. stádiumú méhnyakrák korai stádiumában – a műtét a méh egy részének vagy a teljes méhnek az eltávolítására szolgál.
  • Előrehaladott I. és II. stádiumú rák esetén műtétet vagy sugárterápiát alkalmaznak; néha a műtétet sugárterápia követi.
  • III. stádiumú és korai IV. stádiumú rák esetén a sugárterápiát kemoterápiával kombinálva alkalmazzák.
  • Előrehaladott IV. stádiumú rák esetén kemoterápiát, sugárterápiát és esetleg műtétet alkalmaznak a palliatív kezelésnek.

Nyomon követés

Miután a kezelés befejeződött, és a daganatot eltávolították a szervezetéből, rendszeres vizsgálatokra kell járnia. Ez általában a hüvely és – adott esetben – a méhnyak fizikális vizsgálatát jelenti.

Ha a vizsgálat potenciálisan gyanús elváltozást észlel, akkor további biopsziát lehet végezni.

A méhnyakrák 5 esetből körülbelül 1 esetben kiújulhat. Ez általában a kezelés befejezése után körülbelül 18 hónappal következik be.

Az ellenőrzési ütemterv meglehetősen változatos. A kezelés befejezése után az első két évben általában négyhavonta, majd további három éven keresztül hat-tizenkét havonta ajánlott.