Menü
Menü
A tüdőrák a leggyakoribb és legsúlyosabb ráktípus. A tüdőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés Romániában. Évente több mint 11 000 új esetet diagnosztizálnak, főként férfiaknál (a 11 000 esetből 8500).
A tüdőrákok 85-90%-ának oka a dohányzás.
A dohányzó emberek 15-ször nagyobb valószínűséggel halnak meg tüdőrákban, mint azok, akik soha nem dohányoztak.
A tüdőnek két fő feladata van:
A tüdő több részből, úgynevezett lebenyekből áll. A bal tüdő két lebenyből áll. A jobb tüdő nagyobb, és három lebenyből áll.
A tüdőből kiinduló rákot elsődleges tüdőráknak nevezzük. A test más részén kezdődő és a tüdőre átterjedő rákot másodlagos tüdőráknak nevezzük.
A rosszindulatú daganatokat kiváltó sejtek típusától függően az elsődleges tüdőrákot 2 típusba sorolják:
A dohányzás a tüdőrák legnagyobb kockázati tényezője. Az esetek 85-90%-áért felelős. A dohányzó emberek 15-ször nagyobb valószínűséggel halnak meg tüdőrákban, mint azok, akik soha nem dohányoztak.
A cigarettafüst több mint 60 különböző mérgező anyagot tartalmaz, amelyek rákot okozhatnak.
Ezek az anyagok ismert karcinogének (rákkeltő anyagok).
Ha naponta több mint 25 szál cigarettát szív el, 25-ször nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrákja, mint egy nemdohányzónak.
Bár a legnagyobb kockázati tényező a cigarettázás, más dohánytermékek használata is növelheti a tüdőrák és más rákos megbetegedések, például a nyelőcsőrák és a szájüregi rák kialakulásának kockázatát. Ezek a következők:
Ha olyan tünetei vannak, mint a légszomj és a tartós, hosszan tartó köhögés, orvosa el fog végezni néhány rutinvizsgálatot, hogy kizárja a tüdőrákon kívüli egyéb lehetséges okokat, például a tüdőfertőzést.
Két vizsgálatot érdemes elvégezni:
Ha vért köhögött, azonnal el kell küldeni mellkasröntgenre.
A mellkasröntgen általában az első vizsgálat, amelyet a tüdőrák diagnosztizálására végeznek. A legtöbb tüdődaganat a röntgenfelvételen szürkésfehér masszaként jelenik meg.
A mellkasröntgen azonban nem nyújthat végleges diagnózist, mivel nem lehet különbséget tenni a rák és más betegségek, például a tüdőtályog (a tüdőben képződő gennygyülem) között.
Ha tüdőrákról van szó, további vizsgálatokat kell elvégezni annak megállapítására, hogy a daganat mennyire terjedt el.
A CT-vizsgálatot általában a mellkasröntgent követően végzik el.
Az ilyen vizsgálat előtt enyhén radioaktív kontrasztanyagot itatnak meg vagy fecskendeznek be. A kontrasztanyag hatására a vizsgálat során a tüdő tisztábbnak tűnik. A vizsgálat fájdalommentes és 10-30 percig tart.
Erre akkor kerülhet sor, ha a CT-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a rák korai stádiumban van.
A PET-CT-vizsgálat megmutatja, hogy hol vannak aktív rákos sejtek. Segít a diagnózis felállításában és a kezelésben.
Ha a CT-vizsgálat azt mutatja, hogy a mellkas középső részén rákos megbetegedés lehet, akkor hörgőtükrözésre kerül sor. A bronchoszkópia olyan eljárás, amely lehetővé teszi az orvos vagy a nővér számára, hogy begyűjtsön néhány sejtet a tüdőből.
A bronchoszkópia során egy vékony csővel, az úgynevezett bronchoszkóppal megvizsgálják a tüdőt, és sejtmintát vesznek belőle (biopszia). A bronchoszkópot vagy a szájon vagy az orron keresztül, vezetik le a torokba és a tüdő légútjaiba.
Az eljárás kényelmetlen, de előtte enyhe nyugtatót kap, hogy ellazuljon, és helyi érzéstelenítőt, hogy elzsibbassza a torkát. Az eljárás nagyon gyors, és csak néhány percet vesz igénybe.
A perkután tűbiopszia során mintát vesznek a feltételezett daganatos masszából, amelyet laboratóriumban elemeznek a rákos sejtek jelenlétének kimutatására.
A képvezérelt biopsziát végző orvos megkeresi a daganatot, és a finom tűt perkután a daganathoz vezeti. Helyi érzéstelenítéssel zsibbasztják a környező bőrt, majd a tűt a bőrön keresztül a tüdőbe vezetik. Ezután a tű segítségével szövetmintát vesznek mikroszkópos elemzésre, hogy meghatározzák a daganat jellegét.
A torakoszkópia olyan eljárás, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a mellkas egy adott régióját, és szövet- és folyadékmintákat vegyen.
A torakoszkópia elvégzése előtt általános érzéstelenítésre lehet szükség. Két vagy három apró vágást ejtenek a mellkason, hogy a csövet (a hörgőcsőhöz hasonlóan) a mellkasba vezessék. Az orvos a cső segítségével megvizsgálja a mellkas belsejét, és mintákat vesz. A mintákat ezután elküldik elemzésre.
A torakoszkópia után előfordulhat, hogy éjszakára kórházban kell maradnia, amíg a tüdőben lévő folyadékot lecsapolják.
A torakoszkópiát általában olyan daganatok esetében végzik, amelyek hörgőtükrözés vagy képvezérelt biopszia után is diagnosztizálatlanok maradnak.
A mediasztinoszkópia lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a tüdő és a mellkas közepe közötti területet (mediastinum).
Ehhez a vizsgálathoz általános érzéstelenítésre és több napos kórházi tartózkodásra lesz szüksége. Az orvos egy kis vágást ejt a nyakánál, hogy egy kis csövet vezessen be a mellkasába.
A cső végére videokamera van felszerelve, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy lássa a mellkas belsejét. A sejt- és nyirokcsomó-minták egyidejűleg is begyűjthetők. A nyirokcsomókat azért vizsgálják, mert általában azokra terjed át a tüdőrák elsőként.
A fenti vizsgálatok elvégzése után meg lehet határozni a rák stádiumát, a kezelés módját és azt, hogy a rák teljes mértékben kezelhető-e.
A nem-kissejtes tüdőrák stádiumai az alábbiakban vannak felsorolva.
I. stádium
A rák a tüdőben van, és nem terjedt át a szomszédos nyirokcsomókra:
II. stádium
A daganat – ebben a stádiumban – már átterjedt a közeli nyirokcsomókra:
III. stádium
A daganat nagyon nagy lehet, és a tüdő közelében más szerveket is megtámadhat.
Ez a stádium kisebb daganatra is utalhat a tüdőtől távolabb elhelyezkedő nyirokcsomókban található rákos sejtekkel együtt. A daganat terjedésétől függően a III. stádiumú tüdőrákot a következők szerint osztályozzák:
IV stádium
A IV. stádiumban a rák átterjed a másik tüdőre, majd a test más részeire (csontok, agy, máj)..
A kissejtes tüdőráknak csak két lehetséges stádiuma van:
A tüdőrák két típusát a következőképpen kezelik:
Nem-kissejtes tüdőrák
Ezt a fajta rákot műtéttel, kemoterápiával és sugárkezeléssel lehet kezelni.
Kissejtes tüdőrák
A kissejtes tüdőrákot általában kemoterápiával kezelik, akár önmagában, akár sugárterápiával kombinálva. Ez gyakran meghosszabbítja az életet és enyhíti a tüneteket.
A tüdőrák e típusának kezelésére általában nem alkalmaznak műtétet, mivel a daganat a diagnózis felállításakor már átterjedt a test más területeire. Csak akkor alkalmazható a műtét, ha a rákot nagyon korán felfedezik.
A rák kiújulási kockázatának csökkentése érdekében a műtét után kemoterápiát vagy sugárterápiát lehet alkalmazni.
A tüdőrák fő kezelési módjai a következők:
Egyéb újabb kezelések:
A tüdőrák fő kezelési módjai a következők:
Egyéb újabb kezelések:
Háromféle tüdőrákműtét létezik:
A tüdőműtét szövődményei a következők lehetnek:
A sugárterápia olyan kezelési mód, amely sugárzási impulzusokat használ a rákos sejtek elpusztítására.
A nem-kissejtes tüdőrák gyógyítására intenzívebb sugárterápiát, úgynevezett radikális sugárterápiát lehet alkalmazni, ha a beteg nem elég egészséges a műtéthez.
A sugárterápia alkalmazható műtét után, vagy a tünetek kontrollálására és a rák terjedésének lassítására, ha a gyógyítás nem lehetséges (ezt a módszert palliatív sugárterápiának nevezik).
A kissejtes tüdőrák kezelésére a sugárterápia egy fajtáját, a profilaktikus koponyabesugárzást (PCI) is alkalmazzák. A PCI során az agyat nagy energiájú impulzusokkal célozzák meg.
Ezt a fajta sugárterápiát megelőző intézkedésként alkalmazzák, mivel fennáll a kockázata annak, hogy a kissejtes tüdőrák átterjed az agyra..
A legújabb IMRT-technológiával, és még inkább a legújabb VMAT-technológiával ma már lehetőség van arra, hogy a daganathoz közeli, veszélyeztetett szerveket megóvják a kezelés hatásától, ugyanakkor nagy dózisokat juttathatnak a beteg területekre. A VMAT-technológia precizitásának szintjével már a nem operálható tüdőrák is kezelhető.
A sugárterápia mellékhatásai a következők:
A mellékhatásoknak a sugárterápiás kezelés befejeztével el kell múlniuk
A kemoterápia erős ráksejt ölő gyógyszereket használ a rák kezelésére. A kemoterápia többféleképpen alkalmazható a tüdőrák kezelésére. Például:
A kemoterápia általában kezeléseket sorozata. A sorozatos kezelés során a kemoterápiás gyógyszereket több napon keresztül szedik, majd néhány hét szünetet tartanak, hogy a szervezet felépülhessen a kezelés hatásaiból.
A kemoterápiás kezelések száma a tüdőrákja típusától és kiterjedtségétől függ. A legtöbb embernek 4-6 kezelésre van szüksége 3-6 hónap alatt.
A tüdőrák kemoterápiája különböző gyógyszerek kombinációját foglalja magában. A gyógyszereket általában vénába vagy a mellkas egyik véreréhez csatlakoztatott csövön keresztül infúzióban adják be.
A kemoterápia mellékhatásai a következők lehetnek:
Ezek a mellékhatások a kezelés befejeztével fokozatosan elmúlnak, vagy más gyógyszereket is szedhet, amelyeknek köszönhetően jobban érezheti magát a kemoterápia alatt.
A kemoterápia gyengítheti az immunrendszert is, így a fertőzésekkel szemben sebezhetőbbé válik. A lehető leghamarabb értesítse ápoló csoportját vagy orvosát, ha fertőzés lehetséges jeleit mutatja, mint például:
Olvassa el még:
